Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - III. Az 1848-as jogalkotás magánjogi következményei

lattal szemben Deák bölcsességének. Ennek a vizsgálódásnak kiindulási pontja mindenesetre a híressé vált és ki is nyomtatott követi jelentése.

10 E törvények egyébként — tárgyuknál fogva — az osztrák polgári törvénykönyv szabályozási területén kívül esve,

11 jelentős részükben, éppen a váltó- és csődtörvény kivételével az abszolutizmus idején is hatályban maradtak és így 1861-ben az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (az alábbiakban: ITSZ) 1. §-ában deklarált visszaállításra nem r - borultak. Meg kell említeni mégis az adóssági követelések elsőbbség végett 2táblázásáról szóló 1840. évi XXI. tc.-t. Elvként már az 1723. évi 107. tc. kimondta, hogy mindenféle tartozások bejegyzése mielőbb állandósíttassék. EnneK az elvnek az 1840. évi megvalósítása szintén francia szemlélet követésére utal, ahol az adósságok nyilvánosságra hozatalától idegenkedő főurak a valódi telekkönyv Colbert által tervezett bevezetését megakadályozták. És ez az a pont, ahol az országbírói értekezleten (az alábbiakban: Obért) eluralkodott konzervatív nacionalista szemlélet is megtört és az abszolutizmus idején bevezetett, Magyarország számára kidolgozott és megvalósított telekkönyvi rendszer fenntartását még azok is szükségesnek tartották, akik általában az 1849. előtti magyar jog minden más vonatkozásában való helyreállítására törekedtek. Világosan az országgyűlés intézkedéséig az Optk. mindazon rendelkezéseinek fenntartása mellett foglalt kifejezetten állást Deák Ferenc is, ,.melyek a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módját meghatározzák." (ITSZ. 21., 145—158. §). III. Az 1848-as jogalkotás magánjogi következményei Az érintett termékeny törvényalkotási periódus után alig néhány évvel később került a magyar jogfejlődés válaszútra. Amikor 1848-ban a rendi alkotmány és általában a rendi különbségek megszüntetése immár elkerülhetetlenné vált, annak szükségképpen magával kellett hoznia a birtokrendszer, az ősiség és adományrendszer, valamint az úrbéri viszonyok megszüntetését. Ez pedig nem jelentett kevesebbet, mint a magánjog egész rendszerének új alapokra helyezésére irányuló súlyos követelményét. Világossá vált, hogy az Eörsi által az angol jogfejlődés jellemzőjeként feltárt az az út, amely a társadalmi rend új fejleményeit kielégítő megoldásokat a régi jog ép testébe beolvasztotta volna,

12 teljességgel járhatatlan. Sikertelenségre volt ítélve Frank Ignácnak az a kísérlete, hogy az ősiségét alapintézményként átmentve,' annak olyan jogi formát adjon, amelyben nem akadályozza a hitel forrásának megnyílását és ezzel a gazdasági fellendülésnek szerinte is nélkülözhetetlen előfeltételét. Ehhez pedig elegendőnek látta az ősi10 Ferenczi: 1904. II. 306. p. A kinyomtatás körüli bonyodalmak is a szólásszabadság körüli küzdelem egyik epizódjává váltak. 11 Eörsi már érintett distinkciója szerint az elmaradott, nem is félig, hanem egészen feudális jog mellé léptek. 12 Eörsi: 1975. (54) 117. p.