Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

uralkodó tiltsa meg a korona jogaival és az ország törekvéseivel ellenkező zsinati határozatok kihirdetését.

135 Noha Ferenc József vallásos aggályai miatt nem mindenben értett egyet a kormánnyal, a felterjesztést kis változtatással jóváhagyta. Eötvös két nappal később értesítette a prímást, hogy a kormány a vatikáni zsinat határozatai miatt az állam jogainak megoltalmázására szükségesnek tartja a placetum jog újbóli foganatba vételét. Néhány nappal később már a kormány rendelete is megérkezett a prímáshoz a királyi placetum jog alkalmazásáról és a zsinati, illetve a pápai rendeletek kihirdetésének megtiltásáról.

136 A magyar kormány állásfoglalását az osztrák partner nem osztotta. Az osztrák kormány ellene volt a placetum jog felújításának, mivel azt ellentétben állónak tartotta az osztrák alkotmány liberális szellemével. Ők elegendőnek tartották a konkordátum eltörlését. Mikor erről a Karlsbadban tartózkodó Eötvös Andrássy leveléből értesült — mint írta — magyarul káromkodott.

137 A magas klérus Magyarországon emlékiratban tiltakozott a placetum felújítása ellen, ez azonban nem vezetett eredményre.

138 A placetum foganatba vételének később egyes püspökök ellenszegültek. Így Jekelfalussy Vince székesfehérvári püspök, akit retorzióképpen a minisztertanács elé idéztek, ahol a király „visszatetszését, rosszalását és megfeddését" adták tudtára.

139 A királyi placetum megtagadása ellenére Schopper György rozsnyói püspök 1872. december 27-i körlevelében megküldte egyházmegyéje papságának a vatikáni zsinati határozatokat, köztük az infallibilitásra vonatkozót is. Trefort kultuszminiszter ezért rosszalását tudatta a püspökkel azzal a hozzáadással, hogy ha a püspök eljárásából törvényellenes cselekmény fejlődnék, ellenében a törvény egész szigorát alkalmazzák.

140 Interpelláció során a képviselőház elé került az ügy. A ház 83 szavazattal 71 ellenében nem vette tudomásul a miniszter válaszát, s elhatározta annak tárgyalását. A tárgyalás előtti napon Deák Ferenc is megjelent a Deákkör értekezletén és álláspontjáról az ott levő képviselőket tájékoztatta. Másnap, 1873. június 28-án pedig a képviselőházban Deák megtartotta nagy egyházpolitikai beszédét, mely egyben utolsó parlamenti beszéde volt. Deák Ferenc ekkor hallatta szavát a dualizmus korának legfontosabb egyházpolitikai kérdéseiben, lényegében ugyanazon az alapon, amelyre egész életének egyházpolitikai nézeteit építette. A miniszter eljárását a placetumot nem tisztelő rozsnyói püspökkel szemben Deák nem kifogásolta. Ő tanulmányozta a placetum jogának kérdését, de a Corpus Jurisban egyetlen törvényt sem talált, mely „a placetum jogát szabatosan körülírva megmondaná, hogy miből áll az". A tetszvényjogot ő olyan sajátos jognak tartja, amely minden államot megillet, „hogy a maga fönnállá135 Eötvösnek e tárgyban tett előterjesztését bő kivonatban közölte Salacz Gábor. 404—409.1... 130 Vázsonyi Vilmos, A királyi placetum a magyar alkotmányban. Bp., 1893. 46. 1. A rendeletet közzétette Füssy Tamás, IX. Pius pápasága. Bp., 1880. 308. 1. 137 Deák Ferenc beszédei. VI. k. 391. 1 —. v. ö. még Csizmadia, 1971. 314. 1. 138 Zeller I. 861—862. 1. . *•'<••] 139 Budapesti Közlöny. 1871. szeptember 12. ; 140 Deák Ferenc beszédei. VI. k. 402. 1.