Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

felekezeteket alkothassanak." 90 Noha a zsidók e kongresszusi szervezéssel azo­kat az előfeltételeket megteremtették, amelyek a bevett vallássá nyilvánítás­hoz szükségesek lettek, a törvénybeiktatás csak jó negyedszázad múlva, az egyházpolitikai harcok idején következett be. A vallásügy általános rendezése előtt sor került a magyarországi görög­keleti egyházak belső szervezésére is. Már 1848-ban jogosnak ismerték a gö­rögkeleti románoknak azt a követelését, hogy kikerüljenek a karlócai szerb metropolita joghatósága alól, s önálló egyháztartományt hozzanak létre. Tö­rekvéseik ekkor nem vezettek eredményre. A neoabszolutizmus idején, 1864­ben összehívott és 1865-ben Karlócán folytatólag tartott nemzeti kongresszus elfogadta a görögkeletiek két egyháztartományra osztását: a szerbekére és a románokéra. Mivel azonban a kongresszus nem a magyar törvények alapján és hatálya alatt folyt, gondoskodni kellett a jogi rendezésről. Ez történt „a gö­rög keleti vallásúak tárgyában" alkotott 1868 :IX.tc.-kel, melyben a szerb nem­zeti kongresszus megtartását utólag törvényesítették, s a görögkeleti románok részére felállítottak egy önálló, a szerbekével egyenrangú metropoliát, ugyan­akkor az erdélyi görögkeleti püspökség érsekségre emelését törvénybe ik­tatták. 91 A neoabszolutizmus korának még egy vallásügyi rendelkezése igényelt utólagos törvény beiktatást. Már az 1848-as átalakulás idején a görögkatolikus románok kívántak önálló egyháztartományt, s ezzel egyben kiválni akartak a prímás joghatósága alól. A szabadságharc alatt e kérdés nem kerülhetett ren­dezésre. Ferenc József azonban — a császári udvarhoz hű románok kielégíté­sére — 1853-ban felállította a lugosi és a szamosújvári görögkatolikus román püspökségeket, s ugyanakkor a fogarasi görögkatolikus püspökséget gyula­fehérvári görögkatolikus metropolia címén érseki rangra emelve, azokat, va­lamint a már létezett nagyváradi görögkatolikus püspökséget, mint suffra­ganeusokat az érsekség alá rendelte. Ezzel létrejött az új román görögkatoli­kus egyháztartomány. Miután a rendelkezést a neoabszolutizmus alatt végre­hajtották, most a magyar jog szempontjából a törvénybeiktatást pótolni kel­lett, mert a görögkatolikus egyházfők is tagjai voltak a főrendiháznak, e jo­gukat pedig csak törvény ismerhette el. A rendezés törvénybeiktatása „a gyu­lafehérvári görög katolikus érsekség és a lugosi és szamosújvári görög kato­likus püspökségek iránt" címet viselő 1868 :XXXIX.tc.-kel ez év decemberé­ben meg is történt. Mindezekben a kérdésekben, amelyek valójában a neoab­szolutizmus fait accompli-jait rendezték, Deák nem hallatta szavát. E rende­zés összhangban volt a kormánynak, s a Deák-pártnak a nemzetiségeket meg­nyugtató politikájával, s a szabályozások legalább annyira nemzetiségi, mint egyházpolitikai aktust jelentettek. 90 Deák Ferenc beszédei. VI. 276. 1. A kongresszus után az izraeliták háromféle szer­vezetbe tömörültek: a kongresszusi, az ortodox és a status quo ante szervezetű hitközségekbe. Mind a három szervezet külön szervezeti szabályzatot készített, amit a kormány jóvá is hagyott. A vonatkozó jogszabályokat közli. Gyűjtemény. II. rész. IV. kötet. 267—388. 1. 91 A szöveg a Gyűjteményben IV. k. 19—265. 1. — A törvényjavaslat az 1865—69. ogy. képv. Ir. IV. k. 194. sz. A bizottság jelentése ugyanott 207. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents