Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

Célszerűbbnek látjuk pedig ezt azért is. mert e javaslatot legalább oly vá­lasztmány készítette, melyet 1840-ben az összes törvényhozás nevezett ki, s javaslata nem idegenszerű, sőt a Magyarországon gyakorlatilag előbb is fenn­állott büntető eljárással sokban összehangzó, s ahoz mindenesetre közelebb áll, mint az osztrák eljárás. — • — Megjegyezzük végre azt, hogy midőn e javaslatok készültek, a felelős ma­gyar minisztérium nem volt még törvény által megállapítva, most tehát az 1848-ik III. t.cz. értelmében mindenütt, a hol e javaslatban a helytartótanács említtetik, az igazságügyi, s illetőleg belügyminisztérium lesz a helytartótanács helyébe állítandó. A mi végre a sajtótörvényt illeti: véleményünk az, hogy az osztrák sajtó­törvénynek rendkívül határozatlan, fölötte messze terjedő önkényes rendele­tei, mik az alkotmányosságnak még csak legtávolabbi eszméjével is egyenes ellentétben vannak, hazánkban többé fenn nem tarthatók. Alkotmányos or­szágban a sajtó szabad mozgása múlhatatlanul szükséges; az osztrák sajtótör­vények és rendeletek mellett pedig a sajtó csak akkor mozoghat, midőn a tör­vény alszik. De ha sokkal kevésbbé volnának is hiányosak ezek törvények; további fenntartásukat még sem helyeselhetnők, mert van Magyarországnak sajtótör­vénye, melyet a Fejedelem és nemzet egyesült akarata hozott létre; és ez az E. alatt ide zárt 1848-ik évi 18-ik t.cz., mely elég szigorú arra, hogy az államot minden féktelenség ellen megvédje, és elég határozott arra, hogy a sajtónak szabadabb mozoghatást biztosítson, és egyeseknek az önkény ellen oltalmat nyújtson. Ezen sajtótörvényt véljük mi azonnal ismét visszaállítandónak, és pedig azon esküttszéki eljárással párosulva, melyet az 1848-ik évi 18-ik t.cz. 17-ik §-nak rendeleténél fogva, a felelős magyar minisztérium kidolgozott, s életbe­léptetett, s melyet mi F. alatt ezennel ide mellékelünk." 13 A teljes jogegyenlőséget megvalósítandó, a kor igényeire, az alkotmány demokratikus szellemére, az ország akaratára, az állam és az állampolgárok érdekeire hivatkozik Deák a most idézett előterjesztésében, de (a sajtótörvény és a magyar minisztérium létrehozásáról szóló törvény kivételével) egyre nem: az 1848,-i törvényekre. De hát nem vezették be a törvény előtti egyenlőséget az 1848,-i törvények? Nem törölték el a rendi különbségeket az igazságszolgál­tatásban, nem szüntették meg a testi büntetéseket? Nem, mindezt az 1848,-i törvények nem valósították meg! Ezt Deák, 1848. igazságügyminisztere minden­kinél jobban tudja. Ezért nem hivatkozik az 1848-i törvényekre, túllép ezeknek a törvényeknek a keretein, s 1861. évi indítványával még egy fontos megbíza­tást teljesít. 1848. december 14-én Kossuth indítványára az országgyűlés elhatározta az esküdtszéki elvre alapított 1843,-i javaslatok mielőbbi hatályba­léptetését, s e kódex-tervezetek átdolgozásával Deákot bízta meg. Deák 1848. decemberében — amikor az országgyűlés már forradalmi útra lépett, s Kossuth mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke tette meg indítványát — elfogadta az URáth 1. rész 187—193. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents