Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

Célszerűbbnek látjuk pedig ezt azért is. mert e javaslatot legalább oly választmány készítette, melyet 1840-ben az összes törvényhozás nevezett ki, s javaslata nem idegenszerű, sőt a Magyarországon gyakorlatilag előbb is fennállott büntető eljárással sokban összehangzó, s ahoz mindenesetre közelebb áll, mint az osztrák eljárás. — • — Megjegyezzük végre azt, hogy midőn e javaslatok készültek, a felelős magyar minisztérium nem volt még törvény által megállapítva, most tehát az 1848-ik III. t.cz. értelmében mindenütt, a hol e javaslatban a helytartótanács említtetik, az igazságügyi, s illetőleg belügyminisztérium lesz a helytartótanács helyébe állítandó. A mi végre a sajtótörvényt illeti: véleményünk az, hogy az osztrák sajtótörvénynek rendkívül határozatlan, fölötte messze terjedő önkényes rendeletei, mik az alkotmányosságnak még csak legtávolabbi eszméjével is egyenes ellentétben vannak, hazánkban többé fenn nem tarthatók. Alkotmányos országban a sajtó szabad mozgása múlhatatlanul szükséges; az osztrák sajtótörvények és rendeletek mellett pedig a sajtó csak akkor mozoghat, midőn a törvény alszik. De ha sokkal kevésbbé volnának is hiányosak ezek törvények; további fenntartásukat még sem helyeselhetnők, mert van Magyarországnak sajtótörvénye, melyet a Fejedelem és nemzet egyesült akarata hozott létre; és ez az E. alatt ide zárt 1848-ik évi 18-ik t.cz., mely elég szigorú arra, hogy az államot minden féktelenség ellen megvédje, és elég határozott arra, hogy a sajtónak szabadabb mozoghatást biztosítson, és egyeseknek az önkény ellen oltalmat nyújtson. Ezen sajtótörvényt véljük mi azonnal ismét visszaállítandónak, és pedig azon esküttszéki eljárással párosulva, melyet az 1848-ik évi 18-ik t.cz. 17-ik §-nak rendeleténél fogva, a felelős magyar minisztérium kidolgozott, s életbeléptetett, s melyet mi F. alatt ezennel ide mellékelünk."

13 A teljes jogegyenlőséget megvalósítandó, a kor igényeire, az alkotmány demokratikus szellemére, az ország akaratára, az állam és az állampolgárok érdekeire hivatkozik Deák a most idézett előterjesztésében, de (a sajtótörvény és a magyar minisztérium létrehozásáról szóló törvény kivételével) egyre nem: az 1848,-i törvényekre. De hát nem vezették be a törvény előtti egyenlőséget az 1848,-i törvények? Nem törölték el a rendi különbségeket az igazságszolgáltatásban, nem szüntették meg a testi büntetéseket? Nem, mindezt az 1848,-i törvények nem valósították meg! Ezt Deák, 1848. igazságügyminisztere mindenkinél jobban tudja. Ezért nem hivatkozik az 1848-i törvényekre, túllép ezeknek a törvényeknek a keretein, s 1861. évi indítványával még egy fontos megbízatást teljesít. 1848. december 14-én Kossuth indítványára az országgyűlés elhatározta az esküdtszéki elvre alapított 1843,-i javaslatok mielőbbi hatálybaléptetését, s e kódex-tervezetek átdolgozásával Deákot bízta meg. Deák 1848. decemberében — amikor az országgyűlés már forradalmi útra lépett, s Kossuth mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke tette meg indítványát — elfogadta az URáth 1. rész 187—193. 1.