Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

kel támasztva alá. Az első tanácskozási nap végén a vita Deák következő felszólalásával végződik: „ ... ő éppen nem akarja állítani, hogy a jelenlegi törvényeket kivétlen meg kell tartani, vagy pedig a régi büntető törvényeink, vagyis inkább szokásaink, melyek sok tekintetben határozatlanok, a kornak meg nem felelők, zavarosak, s melyek majd minden megyében másként alkalmaztattak, melyek különbséget tettek nemes és nem nemes közt stb. felélesztése semmiképp sem kívánatos. De az ausztriai büntető códex sem fér össze visszaállított alkotmányunkkal, ennek szabványainál fogva valószínűleg az ezen értekezletben résztvevő szónokok nagy része is államügyészi vád alá fogathatnék. E tekintetben azt véli, hogy azon országos választmányi munkálat, mely mint törvényjavaslat 1843-ban az alsó tábla által elfogadtatott, ideiglenesen elfogadható lenne. Egyébiránt ezeket csak odvetve érinti és az általános érdemleges tárgyalások folytatását célszerűnek találja."

8 Az első napi vita lezárásakor Deák csupán jelezte, hogy később milyen indítványt terjeszt majd elő: az ún. 1843-i javaslatot kívánja hatályba léptetni. Ez a kezdeményezés rendkívül fontos. 1861-ben az Értekezlet majd minden tagja ismerte az 1843-i javaslatokat, az Értekezlet tehát teljesen tisztában volt Deák kezdeményezésének súlyával és jelentőségével. E javaslatok ma már sokkal szűkebb körben ismeretesek, a kiegyezés jogpolitikájával való kapcsolatuk pedig teljesen feltáratlan. Ezért külön foglalkozunk majd e javaslatok politikai céljaival. Deák január 23-i, most ismertetett rövid felszólalásának taktikai fontossága is van. Közli, hogy milyen büntetőjogi javaslatoakt kíván életbeléptetni, ezért azok, akik az Értekezlet tagjai közül politikai felfogásukban hozzá közel állanak, ne ragaszkodjanak ahhoz az álláspontjukhoz, hogy az 1848-i állapotokat változatlanul kell visszaállítani. Taktikai figyelmeztetése elsősorban Ghyczynek szól. S hogy semmiféle félreértés ne lehessen, január 24-én hoszszabb felszólalást tartott Deák. Mellőzzük ennek a polgári joggal kapcsolatos részleteit, csupán az elvi részeket és a büntetőjoggal kapcsolatos érveket emeljük ki. Az elvi kérdés lényegét a következőképpen fogalmazta meg: „Azon t. urak, kik a magyar törvényt minden változtatás nélkül kívánják visszaállítani, közjogi szempontból indulnak ki, s azt mondják: hogy octroyrozással országgyűlésen kívül törvényt alkotni nem lehet. Már most az a kérdés, mit el kell dönteni: lehet-e változtatás és octroyrozás nélkül a régi törvényeket visszaállítani?"

9 Deák válasza: nem lehet. A korábbi büntető jogszabályokról és bírói gyakorlatról még azt is kimutatta Deák, hogy azok a törvényektől eltértek és éppen oktroj következtében tértek el: „Történelmileg visszamenve, ezen eltérés leginkább az úgynevezett praxis criminális szerint történt, és hivatkozhatom azokra, kik akkor bírák voltak, hogy arra az ítéletben hivatkozás is tétetett, pedig méltóztassanak megengedni, a praxis criminális soha törvény által megerősítve nem volt, hanem octroyrozva volt, az nem is Magyarország, hanem Alsó-Ausztria számára készült 8 Ráth 1. rész 32. 1. 9 Ráth 1. rész 39. 1.