Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
gos rendeletének ellenére vegyes házasságok protestáns lelkészek, sőt törvényhatósági határozat következtében még polgári tisztviselők előtt is köttettek, nehogy ezen törvénytelen tselekvésnek káros következéseit az ártatlan gyermekek szenvedjék, követ, urak sürgessék törvény által kijelenteni, hogy ámbár az 1790-k évi 26. t.cz. ezen tettleges megsértése sem helyeselhető, az eddigi módon kötött házasságok mégis polgárilag érvényeseknek, s az abból születet gyermekek törvényeseknek tekintetnek". Utalt még az utasítás a görög nem egyesült vallásúak sérelmeire s a múlt országgyűlésen készített javaslat elfogadtatására (33. pont), az izraeliták polgárosítására, a türelmi adó eltörlésére (45. pont). 46 Minthogy azonban sem Deák, sem helyette más a „nem adózunk" utasítással a követséget el nem vállalta, a megye nem küldött követet. A nádor perrel fenyegette a megyét e miatt. Az 1843. augusztus 31-re összehívott közgyűlésen — „megfelelő" előzetes korteskedés és itatás után — az eredeti utasítás szöveget állították helyre, tehát a háziadónak a nemesség által is viselését adták utasításba. A szavazás úgy ment végbe, hogy a főispán „emeltebb helyre ment", felbecsülte a két pártot, és „az adózók"-at találta a többségnek. Ezután egyszerű közfelkiáltással választották követté Kerkápoly István első alispánt és Deák Ferencet. Deák, aki az első napon ott sem volt, a közgyűlés harmadik napján ismét bejelentette, hogy így nem vállalja a követséget. Mentségeit a közgyűlés nem fogadta el, de nem választott helyette más követet. 47 Deákot a követség vállalásától a már ismert elvi kérdéseken túl feltehetően az is visszatartotta, hogy ismerve a zalai helyzetet, nem kívánta magát kitenni, hogy az adózás tárgyában esetleg új utasítást kapjon vagy visszahívják, mint az előző országgyűlésen a Tolna megyei követekkel tették, s ez a zalai bocskoros nemesség jelentős részének „nem adózunk" álláspontja folytán egyáltalán nem volt lehetetlen. Mindezek után az országgyűlés Deák nélkül kezdte meg a működését, Zala megye képviseletében ugyan mindkét követet (Deák és Kerkápoly) bejelentették, 48 végül is csak az első alispán vett részt az üléseken. Az 1843. május 17-i kerületi ülésen Beöthy Ödön mondotta a sokat idézett szavakat: „Valóban valamint Franciaország dicső hadsorában Latour d'Auvergne leghíresebb granatéros neve annak holta után is az ezredben minden lajstromozásokon érdemeinek emlékére felolvastatott... úgy méltán és szívszakadva kérdezhetjük a mi törvényhozó testületünk első ülésében, ha vajon Deák jelen van-e?" 49 Zala m. lt. 1221—1843 kgy. jkvi szám, u.ott IV. 1. b. Közgyűlési iratok, 1843. ápr. 3. 1007 sz. A Zala megyei iratanyagokat Degré Alajos barátom szívességének köszönöm. Zala m. lt. 2237, 2240/1843. jkv. számok. A választással legutóbb Degré Alajos is foglalkozott, Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. Fejér megyei történeti évkönyv. 7. (1973) köt. 127. 1. Deák lemondására érdekes magánlevelet is közölt az Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Zeg., 1961. 74—75. 1. A tolnai követ visszahívásra. 1. Braun Sándorné cikkét, Tolna megye és a rendi országgyűlések, 1807—1848. címmel. Sajtó alatt a Tolna megyei tanulmányok készülő kötetében. — 1843—44. ogy. Ir. II. k. 77. sz. Kerületi ülések, I. k. 123. 1.
