Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

gos rendeletének ellenére vegyes házasságok protestáns lelkészek, sőt törvény­hatósági határozat következtében még polgári tisztviselők előtt is köttettek, nehogy ezen törvénytelen tselekvésnek káros következéseit az ártatlan gyer­mekek szenvedjék, követ, urak sürgessék törvény által kijelenteni, hogy ám­bár az 1790-k évi 26. t.cz. ezen tettleges megsértése sem helyeselhető, az eddi­gi módon kötött házasságok mégis polgárilag érvényeseknek, s az abból szü­letet gyermekek törvényeseknek tekintetnek". Utalt még az utasítás a görög nem egyesült vallásúak sérelmeire s a múlt országgyűlésen készített javaslat elfogadtatására (33. pont), az izraeliták pol­gárosítására, a türelmi adó eltörlésére (45. pont). 46 Minthogy azonban sem Deák, sem helyette más a „nem adózunk" utasí­tással a követséget el nem vállalta, a megye nem küldött követet. A nádor per­rel fenyegette a megyét e miatt. Az 1843. augusztus 31-re összehívott közgyű­lésen — „megfelelő" előzetes korteskedés és itatás után — az eredeti utasítás szöveget állították helyre, tehát a háziadónak a nemesség által is viselését ad­ták utasításba. A szavazás úgy ment végbe, hogy a főispán „emeltebb helyre ment", felbecsülte a két pártot, és „az adózók"-at találta a többségnek. Ez­után egyszerű közfelkiáltással választották követté Kerkápoly István első al­ispánt és Deák Ferencet. Deák, aki az első napon ott sem volt, a közgyűlés harmadik napján ismét bejelentette, hogy így nem vállalja a követséget. Ment­ségeit a közgyűlés nem fogadta el, de nem választott helyette más követet. 47 Deákot a követség vállalásától a már ismert elvi kérdéseken túl feltehetően az is visszatartotta, hogy ismerve a zalai helyzetet, nem kívánta magát ki­tenni, hogy az adózás tárgyában esetleg új utasítást kapjon vagy visszahívják, mint az előző országgyűlésen a Tolna megyei követekkel tették, s ez a zalai bocskoros nemesség jelentős részének „nem adózunk" álláspontja folytán egyáltalán nem volt lehetetlen. Mindezek után az országgyűlés Deák nélkül kezdte meg a működését, Zala megye képviseletében ugyan mindkét követet (Deák és Kerkápoly) bejelentet­ték, 48 végül is csak az első alispán vett részt az üléseken. Az 1843. május 17-i kerületi ülésen Beöthy Ödön mondotta a sokat idézett szavakat: „Valóban va­lamint Franciaország dicső hadsorában Latour d'Auvergne leghíresebb grana­téros neve annak holta után is az ezredben minden lajstromozásokon érde­meinek emlékére felolvastatott... úgy méltán és szívszakadva kérdezhetjük a mi törvényhozó testületünk első ülésében, ha vajon Deák jelen van-e?" 49 Zala m. lt. 1221—1843 kgy. jkvi szám, u.ott IV. 1. b. Közgyűlési iratok, 1843. ápr. 3. 1007 sz. A Zala megyei iratanyagokat Degré Alajos barátom szívességének kö­szönöm. Zala m. lt. 2237, 2240/1843. jkv. számok. A választással legutóbb Degré Alajos is foglalkozott, Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. Fejér megyei törté­neti évkönyv. 7. (1973) köt. 127. 1. Deák lemondására érdekes magánlevelet is közölt az Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Zeg., 1961. 74—75. 1. A tolnai követ visszahívásra. 1. Braun Sándorné cikkét, Tolna megye és a rendi országgyűlések, 1807—1848. címmel. Sajtó alatt a Tolna megyei tanulmányok készülő kötetében. — 1843—44. ogy. Ir. II. k. 77. sz. Kerületi ülések, I. k. 123. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents