Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA

ezen keresztül műveltségi színvonalát is fokozó liberális törvényjavaslatok a következők voltak: az önkéntes örökváltság; a jobbágyok szabad birtokbírhatása, az „incapacitás eltörlése"; az úriszék hatóságának korlátozása, valamint a jobbágyok vagyon- és személyes szabadságának biztosítása.

138 Deáknak utasítása lévén a szabad birtokbírhatás jogának törvénybe iktatására, minden alkalmat megragadott, és minden lehetséges érvet felsorakoztatott, hogy meggyőzze követtársait ezen jog törvénybeiktatásának fontosságáról. Nincs hazánkban a nemzeti és egyéni szabadságnak, a nemzet művelődésének „nagyobb akadálya. . . emésztőbb férge" — hangoztatja egyik felszólalásában —, mint az a tény, hogy „nálunk nemtelen ember semmi fekvő birtokot, mint valóságos állandó és bizonyos tulajdont nem bírhat". Természeti „jussa" minden embernek a birtoklás joga, melyet törvény sohasem tiltott hazánkban, csak szokásként alakult ki a jobbágy birtokbírhatástól való eltiltása, mert nálunk csak idegeneket tiltott a törvény „fekvő javak" vásárlásától. Deáknak a jobbágy birtokbírhatása mellett felsorakoztatott érveit alapos vizsgálat tárgyává tette Sándor Pál e kötetben megjelenő tanulmánya. Érveihez, Deák taktikai módszerének ismertetéséhez csupán annyit szeretnénk még hozzátenni, hogy Deák mind a nemzeti szorgalom, mind a birtok értékének növekedését függővé teszi a birtokbírhatás megvalósulásától. A birtoklás joga „nevelni fogja.. . a nemzeti szorgalmat — hangzik a deáki következtetés —, felébreszti sokak keblében az emberiség magasabb érzését, ösztönt ád a kimivelődésre, s ez által hazánk boldogsága fog növekedni, a nélkül, hogy valakinek igaz jussai sérelmet szenvednének, . . . mert a szabadság másokkal megosztva nem fogy, sőt erősödik és annál biztosabban áll, minél többen lehetnek részesei." Általa „belső erőnk is nevekedik", a nemesség is jól jár, mert a „nemesi fekvő javak értéke és ára" is nöyekedni fog, növekedvén azok száma „kiknek venni szabad lesz és venni akarnak".

139 Közismert, hogy Kölcsey követi alaputasítása a jobbágyok birtokbírhatásával kapcsolatban nemleges, de elvei között szerepelt a szabad tulajdonjog jobbágyokra való kiterjesztése. Pozsonyba érkezése után első leveleinek egyikében írta Kende Zsigmondnak, hogy szeretné, ha „az incapacitás possessorum eltöröltetnék. Ez de facto nem áll már; minek álljon a törvényben?"

140 Később, valószínűleg Deák és mások érvelése alapján újabb indokkal kéri a megye véleménynek megváltoztatását. „Nincs is törvényünk — érvel Kendének —, mely az incapacitást a nemtelenekre kiterjesztené.. ."

141 Ugyanezt hangsúlyozza a megyének küldött követ jelentésében is, megtoldva érveit egy újabb indokkal, mely Deák okfejtései között is első helyen szerepel: „a jószágbírhatás kiterjesztésével a vevők száma szaporodván, s ezáltal a nemesi javak becsára nevekedvén, csak a nemesség köz haszna eszközöltetnék".

142 Szegyen138 Ezen törvényjavaslatok fontosságát, a jobbágyokra gyakorolt polgárosító hatását és országgyűlési részletes vitáját lásd Sáandor Pál e kötetben megjelenő tanulmányában. 139 Kónyi, I. 32—6.; 85—8.; Lásd még Sándor Paál tanulmányát. l« K.Ö.M. III. 461. 141 K.Ö.M. III. 631. 142 K.Ö.M. II. 259—62.