Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA

ezt is túlhaladva, a múlt és jelen összefüggéseit elemezve a cselekvő hazafiság múlttól is ösztönzött követelményének a megfogalmazásáig, a Huszt című versig/'

0 Kölcsey nem elégedett meg a múlt tanulmányozásával, történelmi emlékeinek idézésével, hanem arra törekedett, hogy a múlt tanulságait összegezve, kihámozza belőlük a jelenre ható tényezőket, szembesítve a múltat a jelennel, és a és a múlt által is meghatározott jelen formálásával jövőt teremtsen a nemzetnek. így jutott el saját történetfilozófiai színtézisének a megalkotásáig a Töredékek a vallásról, a Nemzeti hagyományok, a Mohács, a Történetnyomozás és a Parainesis.. . című írásaiban/'

1 Az ország „rendi alkotmányának" tiszteletben tartása, becsülése, a nemzetségi büszkeség, a nemzeti nyelv és nemzeti múlt, amint láttuk, szervesen épül be Kölcsey patriotizmusába. Kiteljesedni ez a hazafiság azonban mégis csak akkor fog, amikor „megmártózkodik" saját korának politikai, társadalmi valóságában. Egyéni sorsának alakulása hiper-érzékeny pszichikai alkattá formálta Kölcseyt. Gyakorta ismétlődő emberi, művészi válsága mindenképpen összefügg ezzel a hiperérzékenységgel, mint ahogyan a korszak egyre mélyülő gazdasági, társadalmi válságával is. Akármerre nézett, akármit vizsgált, „beteg országot látott, koldusországot látott, halott országot látott" — ahogyan Bóka László mondotta/'

2 A jelennel való ismerkedése kettős érzést váltott ki belőle. Egyrészt fokozódott benne a „jobb sorsot és hazát'"'

3 követelő elégedetlenség, a „romiasz magyar nép, romladozol hazám"

44 hangulatú vádaskodás, a jelen sivárságának átokká fokozódó ostorozása/'

5 Másrészt fokozódott benne a tett-vágy, a cselekedve jobbítani akaró szándék, a „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!" — belső parancsa, indulata. A tettvágy elég korán megfogalmazódik Kölcseyben. 1815-ben már imigyen oktatja Szemere Györgyöt: „Az érzékenység, a speculatio, s a történetek nyugodt keresése egyformán elrontanak bennünket. Csinálni kellene, csinálni ifjú barátocskám!".

46 „Cselekedni: ez a legfőbb!" — fogalmazta meg az élet célját a Szónoklát című cikkében/'

7 Cselekvésen természetesen a hazáért, a közért való fáradozást érti: „a publikumban forgás formálnak hasznost embert.. ."

/i8 A „publikumban forgástól", a politikai cselekvéstől reméli a haza sorsának jobbrafordulását, mint ahogyan az egyéni boldogság meg40 Küzdés, 1814; Rákóczi hajh..., 1817.; Az ostrom Kőszegnél, 1818.; Rákos; Dobozi. 1821.; Himnusz, 1823; Zsarnok, 1823.; Drégel, 1825., Régi várban, 1825 (A Huszt előzménye); A szabadsághoz, 1825.; Honvágy és szerelem, 1826.; Zrínyi dala, 1830.; Huszt. 1831. dec. 29. Mária Theresia, 1831.; Munkács, 1831.; Emléklapra, 1833. 41 Nemzeti hagyományok, 1826. K.Ö.M. I. 490—524.; Mohács, 1826. K.Ö.M. I. 1215— 30.; Történetnyomozás, é.n. K.Ö.M. I. 1264—75.; Parainesis... 1837. K.Ö.M. I. 1097—1145. '

a Bóka László: Válogatott tanulmányok, Bp. 1966. 38. 43 Küzdés, 1814. « Rákos, 1821. /l5 Zrínyi dala, 1830. /Ji Kölcsey Szemere Györgyhöz, 1815. szept. 1. K.Ö.M. III. 203—6. 47 Több levelében is visszatér ehhez a gondolathoz, de ez a lényege az Iskola és világ című kis írásának is. K.Ö.M. I.. 1172—4. 48 Kölcsey Szemere Györgyhöz, 1815. szept. 1. K.Ö.M. III. 206.