Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA

egységes közigazgatás megteremtésének. Felemás jellegű intézmény, melynek a kereteibe, formáiba csak nehezen voltak beilleszthetők a polgárosodás irányába ható törvények, feudális tartalmmával pedig egyenesen gátja a fejlődésnek. Nem véletlenül indították meg ellene kíméletlen harcukat a liberalizmus leghaladóbb képviselői, a centralisták. Kölcsey magyarság-tudatának és hazaszeretetének tartalmát elemezve megvallja ennek az érzésnek a keletkezését is. Első verse 13 éves korában nem a szerelemről, „de haza és király iránti szeretetről" szólt, bár akkor még jobban tudott „latinul mint magyarul". Sőt még az 1810-es évre emlékezve is azt vallotta, hogy „magyarul még jól, azaz grammatice". .. nem tudott. Ekkor még — folytatja — „egészen francia valék".

33 Egy pár héttel később kelt levelében meg is magyarázza „franciaságának" okait. „Volt idő — írja Szemere Pálnak — ... midőn kozmopolitizmus fogott körül. . . Okának gondolom a francia lágymeleg poézist, s azon lélekölő hidegséget, melyet a francia újabb filozófok mindenre, ami szent, fuvalottak — a Systeme de la nature,

3

'

1 s több", De mindjárt védekezik is a maga emelte kozmopolitizmus vádja ellen — mondván: „a kozmopolitái hidegség, nálam csak futó paroxizmus lehetett, s szükségesen el kellett múlnia."

35 Ezt a magyarázkodást követi mindkét levelében egy — magas hőfokával és tiszta pátoszával még a romantikus életérzésű reformkori nemzedék megnyilatkozásai közül is kiemelkedő vallomás a hazaszeretetről: „szerettem anyámat, hazámat, lyánkáimat, szerettem barátaimat — s ez mind egyformán égő szerelem vala. . "

x Korábban még izzóbb hevületben: „hazámat, nemzetemet mindég lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, s lesz örökre".

37 A „római s görög történetek" tanulmányozása érlelte Kölcseyben a „patriotizmus magvait", s e patriotizmus „legelőbb a nyelv iránti szerelemben kezdett fakadni".

38 A nemzet és nyelv összefüggéseinek polgári tartalmát kora ifjúságában felismerte Kölcsey, s a polgári fejlődés, a polgári nemzetté válás elengedhetetlen feltételének tartotta a nemzeti nyelv ápolását, fejlesztését és közéleti rangra emelését. Kölcsey hazafiság-tudatának gazdagodását elemezve, a nyelv és nemzet összetartozásának hangsúlyozásán túl, külön kell szólnunk a magyar nép történelme, múltja iránt elég korán felébredt érdeklődéséről. Historizmusa, a reformkorban általánossá vált múltidézést messze túlhaladva, két szálon teljesedik ki, s válik fontos alkotóelemévé patriotizmusának. Egyrészt költészetének fejlődése, lírájának kiteljesedése szolgáltatja történelemszemléletének fejlődéséhez az adalékokat. A múlt emlékeit idézve, tanulmányozva jut el a Himnuszban megvalósított történelmi színtézis megteremtéséig,

39 majd 33 Kölcsey Szemere Pálhoz, 1833. márc. 20. K.Ö.M.III. 504—16. 34 Holbach műve, A természet rendszere nagy hatással volt a magyar felvilágosodás és reformkor nemzedékére, Kölcseyre és Deákra is. 35 Kölcsey Szemere Pálhoz, 1833. ápr. 12. K.Ö.M. III. 535—8. 30 U. o. 538. 37 Kölcsey Szemere Pálhoz, 1833. márc. 20. K.Ö.M. III. 515, 38 K.Ö.M. III. 537. 39 Csorba Sándor: Megjegyzések a Hymnus történelmi képsorának értelmezéséhez, Megj.: A Himnus költője. Tanulmányok Kölcseyről, Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa, 1974, 15—24.