Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA

mindenkinél keservesebben megszenvedte. Ez az ellentmondás kényszerítette rá, hogy Hellas és Róma hősei példáin felbuzdulva „jobb hazát és sorsot" keressen, nemcsak magának, hanem egész nemzetének. Elemző, teoretikus hajlama tette alkalmassá arra, hogy klasszikus tömörséggel megfogalmazza az 1848-as forradalmat előkészítő reformkor eszmei törekvéseinek a lényegét, melyet ő a „haza és haladás" egységében vélt felfedezni. Ezt az elvet lefordította a gyakorlat nyelvére is: szabadságot és tulajdont óhajtott a jobbágyok számára, hogy megteremtődjék az a nemzeti egység, mely reményt adhatott a magyarság megújulásához és fennmaradásához. A feudalizmus válsága nemcsak gazdasági, társadalmi problémaként nehezedett Kölcseyre. Egyéniségének kiteljesülését is meggátolta. Vágyainak örökös feladására kényszerítette. Családi gondjain túl ennek a válságnak a kiúttalansága szögezte Szatmárcsekéhez, kivéve az 1832—36-os országgyűlés időszakát, amikor Deák Ferenccel is megismerkedett. Deák egyénisége, műveltsége, gondolkodásmódja merőben különbözik Kölcseyétől. Iskoláit a Dunántúl különböző városaiban — Kőszeg, Keszthely, Pápa, Nagykanizsa — végezte. A korabeli dunántúli katolikus középbirtokos nemesség tipikus útját járta végig. Nagykanizsán befejezve a gimnáziumi tanulmányokat, a győri királyi jogakadémiára iratkozott be, ahol Fejér György, a Codex diplomaticus tudós gyűjtője, a Tudományos Gyűjtemény munkatársa volt rá különösen nagy hatással. Győrben szerzett Deák alapos történelmi és a kortársak színvonalát felülmúló jogi ismereteket.

10 Győrben ismerkedett meg a megyei közélettel is, a tilalom ellenére rendszeresen látogatva a megyegyűléseket.

11 Legendák szólnak arról, hogy betéve tudta Werbőczi Hármaskönyvét, hogy „a magyar országgyűlések történelmi előzményeinek teljes birtokában volt", már ifjú korában.

12 A későbbiek során ismeretei tovább bővülnek. Különqsen nagy hatással voltak Deákra a Pesten jurátuskodással töltött hónapok,

13 ahol nem az ügyvédbojtárkodás jelentette számára a fejlődést, hanem sokkal inkább az, hogy megismerkedett Vörösmarty Mihállyal és Stettner Györggyel, valamint ezek baráti körével. Szellemileg fölmérhetetlen az a gyarapodás, melyet az ebből az ismeretségből kibontakozó barátság hozott Deák számára.

14 Valószínű, hogy itt, Pesten ismerkedett meg a porosz és francia jogi szakirodalommal, a porosz és francia büntetőtörvényekkel. A magyar és külföldi jogi szakirodalmat a későbbiek során is figyelemmel kísérte. Olvasta Beccaria, Feuerbach, Bentham, Matter, Carl Lucas, Romagnoli, Beaumont és Tocqueille műveit,

15 bár nehéz lenne eldönteni, hogy Deákra a való élet, a hétköznapi gyakorlat vagy a jogi és államelméleti szaklu Ferenczi: Deák, I. 24—60.; Eötvös Károly: Deák Ferenc mint tanuló, Vasárnapi Üjság, 1876. 86. 11 Ferenczi: Deák, I. 58. 12 Deák levele Wesselényi Miklóshoz, 1840. febr. 11-én. — Deák Ferenc emlékezete. Levelek: 1822—1875. Bp. 1890. 61—64.; Lásd még: Sarlós, 1966. 199. 13 Deák 1822. nov. 6-tól 1823. dec. 19-ig tartózkodott Pesten, mint jurátus. 14 Ferenczi: Deák, I. 61—7. Ennek a barátságnak szép dokumentumai maradtak fenn Deák és Vörösmarty, valamint Vörösmarty és Stettner (Zádor) G yörgy levélváltásaiban. 15 Deák már idézett levele Wesselényihez, 1840. febr. 11-én.