Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA
A korszak reform-politikusainak a zöme, így Kölcsey és Deák is, 4 többnyire akkor kerültek aktív kapcsolatba a politikai élettel, amikor Széchenyi István a Hitel bevezetőjében megfogalmazta az új minőséget hordozó hazafiságnak a jelszavát: „Sokan azt gondolják: Magyarország — volt; én azt szeretem hinni — lesz!" Széchenyinek ezt a jövőre vonatkozó reményét a polgárosodásba vetett hite éltette, mely polgárosodásnak az általa elképzelt programját az 1831-ben megírt és 1833-ban megjelentetett Stádiumban részletesen ki is fejtette. 5 Széchenyi jövőt formáló programját — polgárság hiányában — Magyarországon elvétve egy-két főúr, a középnemesség legjava, egy vékony értelmiségi réteg, elsősorban politikusok, jogászok, írók, költők tették magukévá — olyan emberek, akik társadalmi helyzetüknél fogva ennek a polgárosodás irányába haladó gazdasági-társadalmi mozgásnak voltak a sodrában. Ezért indították meg a kulturális, nyelvi és irodalmi harc mellett a politikai küzdelmet is egy új Magyarországért, melyben a feudalizmus gazdaság-társadalmi berendezkedését — lépésről lépésre haladva — felváltaná a nemesség érdekeit lehetőleg alig vagy egyáltalán nem sértő polgári berendezkedés. A cél a polgári termelési viszonyok megteremtése volt úgy, hogy a nemesség ebbe minél előny ösebben tudjon beilleszkedni. Ehhez azonban már kevés volt a hazafiság ideológiája. Olyan ideológiára volt szükség, melyben elhelyezkedhettek és működhettek a polgári átalakulás intézményei. Ez volt a liberalizmus. A liberalizmus szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava mögött olyan politikai követelések húzódtak meg, mint az egyén teljes szabadsága, a teljes jogegyenlőség, a születési előjogok eltörlése, a közterhekben való osztozkodás, a közdolgok egyenlőségi alapon történő intézése — tehát a politikai demokrácia megvalósítása. Követelményként merült fel a tulajdonhoz való jog, a birtokbírhatás szabadsága, és a birtokkal való szabad rendelkezés joga; a hűbéri és személyes kötöttségek minden formájának a felszámolása, a szólás, a sajtó és a gyülekezés szabadsága. A vallások egyenjogúságát, teljes vallás- és lelkiismereti szabadságot, mindenféle vallási és egyházi kényszerítő hatás megszüntetését és mellőzését követelte a liberalizmus. A gazdasági követelések közül is azokat kell elsősorban kiemelnünk, melyek a feudális gazdasági struktúra megbontására vagy teljes felszámolására irányultak. Ilyenek voltak: a céhrendszer szétrombolása, az ipar és kereskedelem szabadsága, a kereskedelmet akadályozó külső, de főleg a belső vámok eltörlése; különböző, a feudalizmus korában törvényesített privilégiumok, monopóliumok és gazdasági előjogok megszüntetése, a termelést sújtó adóterhek megreformálása; egyáltalán a termelés, a forgalom és a kereskedelem, az értékesítés teljes szabadsága. 4 Kölcsey először — egyetlen véletlen alkalomtól eltekintve — 1829. március 16-án jelent meg Szatmár megye közgyűlésén; 1829. július 8-án választották meg aljegyzővé, s ekkortól aktívan részt vett megyéje közéletében. Lásd erre vonatkozóan: Barta, 1959. 252—302. Deák Ferencet 1824. augusztus 9-én nevezték ki Zala megye „becsületbéli tiszti alügyészének", s ekkortól kapcsolódik be Zala politikai életébe. Ferenczi: Deák, I. 64—73. Első országos fellépésük azonban mindkettejüknek az 1832/36-os országgyűlés idejére esik. r> Lásd: Széchenyi István: Stádium, Lipcse, 1833. 30—32.
