Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - Ábránd és valóság; elmélet és praxis

Lemondása nagy morális tett, ám a morálnak pehely könnyű a súlya a hatalmi harcok mérlegén. Politikai bukása egyben a reformszellem hanyatlásának jelképe. A reformerek társadalmi bázisa a feudális gyökérzetű, immár liberális hajlandóságot mutató, de életmódjában és gondolkodásában az ország különböző vidékei szerint is erősen differenciált vármegyei nemesség, amely még távolról sem olyan erős és egységes, hogy a főrendekkel szövetkezett kormány reformellenes hadjáratának sikerrel álljon ellen. Ingadozó magatartása mellett a könnyen megvásárolható kisnemesség műveletlen része az a politikai súlytöbblet, amely a kormány malmára hajtja a vizet. A néhány reformpárti követ kibuktatása a kormány sugallatára tartott újabb megyegyűléseken,

160 illetve az erdetileg progresszív követutasítások egy részének politikailag ellenkező előjelű változtatása is elégségesnek bizonyul az országgyűlés elején még ígéretes reformszellem lángjának lassú elhamvasztásához. Kölcsey és .Deák! Egy célra törnek, azonos ideák két kimagasló alakjai ekkor az alsótáblán, ámde merőben eltérő politikai eszközökkel küzdenek. A lírikus Kölcsey mindent önmagából merít, kevés figyelmet szentel a körülményekre, a politikai taktika buktatóira. Eszméinek igazát — részben nem is sokára — csak a halála utáni esztendők igazolják. A megyei közélet anomáliáit, a változékony politikai közhangulatot és a nemesi kétarcúságot jól ismerő Deák egészen más alkat: kontmplatív, gyakorlatias. Korának haladó eszméi — láttuk — őt is fűtik, álmai neki is vannak. Későbbi önvallomásában utal rá: ,,... gyermekkoromtól fogva epedtem a dolgok átalakulása után.. ."

16i Politikai alkata azonban őt elvezeti a felhőtlen ábrándok világából a politikai praktikák minden-napjainak szürke világába, ahol „pártok kérdése minden tárgy", ahol „mindent csak az határoz meg, hogy egyik vagy másik pártnak titkos kinézéseit, kilátásait mennyire segíti, vagy gátolja .. ,

162 Deák képes az illúzió és a realitás között szükségszerűen meglévő távolságot érzékelni és politikai praxisban fel is dolgozni. Azután jár azon a földön, amelyet jól ismer s amelyen léptei biztosan haladnak előre. Az álmait megvalósítani törekvő, pályakezdő politikus útja nem könnyű: tele kanyargó útvesztőkkel, megtorpantó politikai csapdákkal, kedélyrontó csalódásokkal.Pozsonyban érkezésének már első hetében is érzékeli az álmaitól messze eső valóságot, a tényleges politikai hangulatot s lehangolóan írja haza, hogy a „valóságosan liberális ideák ritkák, másnak tulajdonát csorbítni sokan szeretnék, de jussokat adni, vagy átengedni ahol igazságos, erről nem akarnak hallani, — az incapacitas eltörlése" — folytatja — „kerületi ülésekben, még mindenekelőtte Antal elment, már félre vettetett, és sok kitrombitált hírű emberek valának ellene."

163 Saját elvei és az általa is kiküzdött tényleges eredmények közötti különbségekre egy másik rezignált hangú levélben utal, amelyet, éppen az úrbér tárm Horváth: Huszonöt év... I. k. 382—384. 1. A megvesztegetésekről még: Gúnyszó az 1832—33. országgyűlésre, megjelent a „Hazánk"- ban 1886. IV. k. 530. 1.; VI. k. 457., 559—560. 1. Az ezzel kapcsolatos titkos rendőri jelentésekre lásd: Jobbágykérdés 92—97. 1. 1U1 Magyar Állam. 1886. április 16. 106. száma. Levélrészlet sógorához. 102 Pesti Hírlap 1900. május 12. 129. számában közzétett leveléből. 163 U. o.