Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - A politikai hadművészet formái és formaváltásai

másnapi országos ülésen megbukik, az elv tényleges védelmet nyer. Deák ugyanis néhány követtársával — Pálóczyval, Beőthyvel és Nagy Pállal* — szívósan ellenáll a konzervatívok és a személynök ellentámadásának; kiharcolja, hogy a reformpontot a törvénykezési munkálatok során újból elővegyék. így, ha a december 10-i ülésen a reform megbukik is, maga az elv jogbiztosítékot kapva, ébren marad s nem vész el a történelmi jövendő számára.

149 A jogbiztosító, mentési akciónak ez a példája, Deák politikájának további jellegzetes vonása. Akkor folyamodik ehhez a módszerhez, amikor alkalmatlannak ítéli a helyzetet a siker biztosításához. Ilyenkor inkább az időleges viszszavonulás kockázatát is vállalja, semhogy kilátástalan harcba bocsátkozzék a túlerővel szemben. De a visszavonulás nála nem a lemondás jele. A reform elvének törvényesen kimondott védelme: ez a kivárás csupán egy újabb harci eszköz a számára, egy újraindítandó s később már kedvezőbb feltételek között megvívandó politikai csatához. Éppen az örökváltság védelmében mondott december 10-i beszédében hangoztatja: „a jövendőre is épít a törvényhozás, mert a nemzeti mivelődésnek s a haza boldogságának most elszórt magvai jövendőben fognak gyümölcsözni."

150 Ugyanehhez a módszerhez — azt még egy másikkal is egyesítve, illetve támogatva— folyamodik Deák a jobbágyok személyi és vagyoni biztonságát kimondó VIII. törvénytervezet védelmében vívott utóvéd harcok idején is. Kossuth Országgyűlési Tudósítása-iban ezt írja 1834. december 13-án: „Mihelyt az V. tc. 2. paragrafusa* elesett, előre csaknem bizonyosan lehetett reá számolni, hogy a VII** és a VIII. t. cikkelyek is véle éltek, vele haltak meg."

151 December 30-án hosszú és heves szóváltások, ékes és pátosszal teli, támogató beszédek ellenére, ez a reform is elbukik az alsótáblán.

152 Deák a természetjoggal érvel a reform mellett. „Természet elleni dolog" — mondja — „midőn polgári társaságban a sértett fél önmaga elégtételt nem is kereshet, hanem a törvények oltalmának felhívását is urának kegyelméből kell várnia." Azután következik az újabb érvelési fegyver a humanista emberszeretet eszméjére való hivatkozás bevetése: a rendek „nem valának hajlandók a jobbágyoknak megadni a birtokbeli capacitást, de meg kívánják nálok hagyni a bot beli capacitást... Én" — jelenti ki végül — „a 8. cz. (cikkely) mellett szavazok."

153 De a számban csökkenő liberálisok minden erőfeszítése hiába valónak bizonyul. A szavazás során — három megye szótöbbségével — ez a reform is vereséget szenved az alsótáblán. Deák azonban most sem mond le az elv védelméről. Olyan megoldást keres, ha a kapu bezárult is a reform kivívása elől, amellyel legalább az elvet 14y

A rendi válaszfeliratba a következő szöveg kerül: „Ezen §-nak ama részét, mely az úri minden tartozásoktól, szolgálatoktól és adózásoktól való teljes s örökké tartandó felváltási szerződésekről szól, a törvénykezési munkálatokban felveendjük." (Irományok III. k. 436. 1.) 150 O. T. IV. k. 47. 1. *Az önkéntes örökváltsági reformtervezet. **Az úriszék reformjára vonatkozó pont. 151

0. T. IV. k. 41. 1. 152 U. o. 69. 1. m U. o. 81—84. 1.