Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - A politikai hadművészet formái és formaváltásai
követtársával együtt mindennapos megfigyelés alatt tartják. 1 ' 1 '' Egyes jelentések kiemelik Deák szellemi erényeit és azt a politikai képességét, amellyel az ellenzék akkor már fogyatkozó erejét összetartani képes. Jelzik azt az egyes kormánypárti követekre kifejtett személyes hatását is, amelynek következétben egynémely konzervatív követ, utasításával ellentétben, mégis a reformpártiak szavazatait gyarpítja. 145 Az országgyűlés nagy vitáktól hangos november 10-i napját egy nappal előzően, titkos jelentés érkezik Szedlnitzkyhez, amelyben a levél írója Wachtl, néhány ellenzéki követ bizalmas tárgyalásáról ad számot. 146 Az összejövetel napirendjén, mint a jelentés közli, az örökváltság mikénti megvédésének kérdése szerepel, ahol két álláspont ütközik össze egymással: Baloghé és Deáké. Balogh, a rá annyira jellemző módon azt az álláspontot képviseli, hogy mivel az ellenzék az örökváltsági reformot már úgysem képes kiharcolni, 147 maguk a rendek nyilatkozzanak a reform ellen a másnapi tárgyaláson. Űgy véli, hogy ezzel a letiltással majd a főrendek ellenkezését váltja ki, akik ezáltal érdekeltek lesznek a törvényjavaslat szövegében támadt hiány kiküszöbölésére. Ez a körülmény pedig a reform későbbi érvényesítésére még kellő lehetőséget adhatna. Balogh tehát az opponálás opponálásának taktikájára épít, ami egész országgyűlési szereplésének egyébként is egyik — ha nem alapvető — vonása. Deák viszont az ilyen, politikailag több, mint kétes értékű játékba egyáltalán nem kíván bocsátkozni. Ö a tiltás ellen van! Időt akar nyerni, hogy törvényes lehetősége maradjon a reform későbbi védelmére. Az elv törvényes védelmének fenntartása mellett visszavonulót fúj! Űgy ítéli meg a kritikus helyzetet, hogy ha a tényleges győzelmet nem lehet is kivívni, az elv fenntartása az egyetlen helyes mód egy — a jövendőre halasztott — későbbi ütközet eredményes felújításához. A vitában végülis Deák álláspontja kerekedik felül. 148 S valóban. Amikor a nagy reményekre feljogosító reformpont a lw Takáts: Deák F. és a titkos rendőrség: 525—553. 1. 145 M. Ogy. L. 49. 7428. sz. „Notizen über die Umtriebe des Opposition und die sich bildende Antiopposition" c. titkos rendőri jelentésben, amelyre már hivatkoztunk. A jobbágykérdés . . . 100—102. L 146 Ü. o. 7457. sz. Hivatkoztunk rá, fent idézett munkánk 119—120. lapján. 147 Közismert, hogy a kormány aknamunkája következtében több ellenzéki követ konzervatív szellemű utasítást kapott megyéjétől, illetve ki is bukott az ellenzék sorai közül. Ennek okából az ellenzék ereje gyengült. A korteskedésekről lásd: Horváth Huszonöt év... I. k. 412., 414. 1. Balogh ezzel kapcsolatos beszédére 1834. november 10-én: O. T. III. k. 704—705. 1., IV. k. 50—51. 1.; Deákéra: u. o. 48. 1. Foglalkoztunk a kérdéssel említett munkánk 87., 102—104. lapjain. A királyi resolució a rendszeres törvénykezési munkálatokra utalta vissza a kérdést. Lásd: Irományok. III. k. 43. 1. Ugyanerről: Horváth Huszonöt év 366. 1. A főrendek és a nádor szerepéről: Ferenczi: I. k. 106—107. 1. 148 A Balogh és Deák közti ellentétes álláspontról szóló jelentésre már utaltunk. (Jobbágykérdés 120. 1.) A hitelesség kedvéért most a jelentés idevonatkozó szövegrészét eredetiben is idézzük. „Deák hingegen wollte Balogs Meinung keineswegs dahin billigen daö, das Loskaufen von Seiten des Untertans im Gesetze als gánzlich untersagt angedeutet werden solle, in den er hierdurch den Weg versperrt finde, an seinen Ort hierüber verfügen zu können, und vielmehr verlange, die Sache ihren Gang gehen zu lassen, und dann im Juridico in welches die in Verhandlung stehende Frage von der königlichen Resolution relegiert wird, den fünften UrbarialArtikel desto gemáchlicher vorzunehmen, und nach allén Kráfften zu verteidigen." (M. Ogy. L. 7454. sz. PreBburg, den 9. Dezember, 1834.) *Nagy P. lakásán tartották a szűkkörű megbeszélést.
