Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - Stratégia és harcmodor

deményezi, jóllehet éppen Deák az, aki e nagy jelentőségű reformjavaslatot a legnagyobb szívóssággal és a mindenkori erőviszonyokhoz mesterien igazított eszközeiyel védi, majd — amikor már más lehetősége nem marad — menti át a jövendőre. Ez a — kezdeményezést másoknak átengedő — magatartása, és a politikai harcnak csak a későbbi, és a nehezebb menetébe bekapcsolódó szerepvállalása, Deák egész országgyűlési működésének egyik karakterisztikus vonása. Akár az irtásföldekkel kapcsolatos 1833. augusztus 1-i, akár a legelőkérdés bonyodalmaival összefüggő augusztus 7—10-i, vagy az örökváltság és a birtokbírhatás tárgysorozatáshoz kapcsolódó szeptember 4-i országos ülések nagy politikai csatáit tekintjük, a kép, amely róla — e tekintetben — elénk rajzolódik, mindig ugyanaz. Deák nincs sem a népszerű kezdeményezők, sem a nyugtalan újítók, a közvéleményt egy rohammal meghódítani akaró, dörgő hangó ellenzékiek között. Politikai hadállásának sáncait a második vonal magaslatán építi ki. Innen nemcsak szélesebb ívben tekintheti át a politikai frontok állandóan hullámzó mozgását, de reakció ellen támadásba indulóknál messzebbre is képes látni. Ez a pozíciója teszi számára lehetővé, hogy — egyrészt — kiválassza azt a szükséges időpontot, amikor a küzdelem menetébe bekapcsolódhat, hogy azt a saját álláspontja felé terelje, másrészt, hogy megválassza azt amegjelélő módszert is, amelyet éppen a legalkalmasabbnak vél a reformok kiharcolásához és védelmezéséhez. Az ilyen politiki harcmodor folytatásához nagy taktikai érzék, a politikai realitások iránti fogékonyság, széles látókör és műveltség, erős történeti érzék, és kiváltképpen nagy morális állhatatosság szükséges. Már a harmincesztendős Deák

97 is rendelkezik ezekkel a kivételes erényekkel. Neveltetése és tanulóévei a középnemesi családokból származó ifjak akkoriban szokásos gyakorlatának felel meg: papi gimnázium-jogakadémiai képzés, majd jurátusi gyakorlat. Kezdetben Keszthelyen tanul, utána — 1812/l3-ban — a pápai Királyi Algimnázium növendéke. Innen kerül a piaristákhoz Nagykanizsára, ahol 1813-tól 1817-ig végzi tanulmányait. A szüleit vesztett, serdülő ifjú csendes, zárkózott természetű, aki sohasem vesz részt osztálytársai vidám játékaiban. Maga köré vont magányában félrevonultan inkább, csak nézi a labdajátékokat. Ha virgonc társai labdával dobják meg, ő sohasem vág vissza. Amikor azonban a poétika tanára néhányszor elmarad az óráról, az előadások megtartását és a felügyelet ellátását is 14 éves ifjú növendékére bízza. 1817 őszétől kerül a győri jogakadémiára, ahol tanulmányait négy évig folytatja. Berta Györgytől magyar- és világtörténetet, Verner Józseftől, aki később a pesti egyetem filozófiai professzora lesz, logikát és filozófiát, illetve a pszichológia tárgyát, Szibenliszt Mihálytól a természet- és a magyar közjogot, Kmetthy Andrástól a statisztikát és a bányajogot hallgatja. Kmetthytől — külön stúdiumként — egyház- és római jogot is tanul. A magyar polgári és büntetőjogot Bognár Józseftől, a politikai tudományt, a váltó- és kereskedelmi jogi ismereteket pedig Győr akkoriban legjelesebb ügyvédjétől, Beke Farkastól sajátítja el. Közben fizika tanárának — Grőber Laurentnek — ajánlására a győri lyceumot is látogatja, ahol Czinár Mórtól, egyik legkedveltebb tanárától, aki utóbb a pannonhalmi könyvtár igazgatója lesz, természettani előadásokat is hallgat, 91 Deák F. 1803. okt, 17-én született Söjtörön, 1876. jan. 29-én halt meg Budapesten.