Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - Stratégia és harcmodor

mivel, a győri akadémia etekintetben rosszul van felszerelve. Kedvelt tanárai közé tartozik Brestyenszky Adalbert, bencésrendi szerzetes, a számtan és a mértan oktatója, aki később tihanyi apát lett. Deák később több ízben is kegyelettel emlékezik meg róla. Az ifjú joghallgató szálláshelye a győri püspöki javak prefektusának — Józsa Jószefnek — otthonában van, ahol Fejér György — akkoriban a győri jogakadémia főigazgató tanára — is lakik. Deáknak a nagy tudóssal a „Codex Diplomaticus Hungáriáé" és számos bölcseleti, földrajzi, hittudományi mű szerzőjével való későbbi barátsága innen ered. Fejér törvény tisztelete erős hatást gyakorol a fiatal joghallgatóra. Később Pesten felújítják ismeretségüket és szívesen beszélgetnek el történeti problémákról. Az ifjú kivételes emlékezőtehetségű. Tanárai előadását fejből tudja és a diktátumokat vagy a könyveket csak kötelességszerűen kapja elő tanárai előtt. A győri tanulóévek után Pesten folytat joggyakorlatot, s itt — a királyi táblán —• teszi le ügyvédi vizsgáját. 1823 végén — húszéves korában — az ügyvédi oklevél birtokosa. Egy év múlva tiszti ügyész, majd az árvaügyek intézője. 1829-től táblabíró, aki a törvényszéki üléseket járja, s így a megyei, jogi élet minden apróbb részletébe begyakorolja magát. A megyei közélet alapos ismerője. A vármegyei joggyakorlat folytatása mellett nagy elméleti igényességgel mélyül el a magyar alkotmány- és jogtörténetbe: a Corpus Juris paragrafusrengetegét betéve, tudja. Ismeretei azonban a porosz—osztrák és francia jogra, sőt — bizonyos mértékben — a svájci, angol, s mi több, az amerikai viszonyokra is kiterjednek. Politikai pályakezdésének gyökérzete a vármegyei praxis, de elméleti ismerete és műveltsége — bárcsak a német irodalom közvetítése útján — európai kitekintésű. Sokat olvas és tanul. Jól ismeri Pápay Sámuelnek (szül. 1770, meghal 1827), az első magyarnyelvű irodalomtörténet kiadójának (1808), egyben ügyvédnek és vármegyei tisztviselőnek munkásságát. Ifjabb éveinek kedvelt költői a középnemesség glorifikátora, Kisfaludy Sándor, a heroikus nemesi ihletettségű Berzsenyi Dániel, aki az élet ízében a mulandóság és a romlás fanyar édességét ismerteti meg vele. Kiváltképpen vonzódik azonban a forradalmi romantikát, a férfiúi erőt és humanizmust sugárzó Vörösmarty Mihály költészetéhez. A költővel személyesen először 21 éves korában, pesti útja alkalmával, mindkettőjük barátja — Zádor György — társaságában ismerkedik össze. A jogtudós Zádor, aki egyúttal szépírói és esztétikai munkásságot is folytat, a költő hűséges barátja. Vörösmarty „Zalán"-jából olvas fel Deáknak, akit a nyelv zengő dallama mellett, az eposzból áradó „nemzeti fenkölt érzés" varázsa hat meg leginkább. Második találkozásuk időpontja ismét csak az elválhatatlan barát — Zádor — társaságában 1827 májusa. A költő barátjával Dunántúlra utaztában látogat el Kehidára Deákhoz. Onnan együtt rándulnak át Sümegre Kisfaludy Sándorhoz. Politikai pálytársai közül — ez időben — főként Kölcseyvel — kit elsőként keres fel Pozsonyban — teremt személyes kapcsolatot. Közeli szálak fűzik a