Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében
bekapcsolódó Deák, elsősorban erkölcsi indítékoktól vezetve, a reformjavaslat legfőbb támogatója, mert, mint mondja, ennek az intézkedésnek a bevezetése esetén „elfojthatok a gyűlölség és ellenségeskedés első csírája, s így a békebírák csak a közboldogságra vezetnek." 73 A konzervatívok most is ellenállnak. A földesúri joghatóság kezdeti megszorítását látják a javaslatban. 76 Az úriszékkel kapcsolatos törvénytervezet (VII. tt.) vitájával kapcsolatban már éles, de egyenlőtlen harc bontakozik ki az alsótábla két tábora között. A május 22.-i kerületi ülésen vetődik fel először az úriszék általános eltörlésének radikális gondolata. 77 Miként azonban már a VI. tc. vitájából is előrevetült, e radikális lépést csak kevesen — mindössze 5 megye 78 követei — pártolják. A nagy többség az úriszék fenntartása mellett foglal állást, illetve azt csak a jobbágy és a földesúr közti perek esetében kívánja eltörölni. Ebben az esetben elsőfokú joghatóság a megyei törvényszék volna. 79 Deák is ezt a formát pártolja. 80 Az úriszék általános eltörlésének követelése — mint azt az erőviszonyok fenti megoszlása is mutatja — eleve kudarcra ítélt vállalkozás. Korábban már az örökváltsági vita és a nyomában megalkotott törvényjavaslat, mely a szolgálatok-adózások megválthatása mellett .,az úri törvényhatóság" -ot „sértetlen"ül megőrzi, jelzi, hogy erre a radikális lépésre még távolról sem ért meg a helyzet. Annál nagyobb meglepetés erejével hat — június közepén — a liberálisok azon kezdeményezése, amely egy új, a rendszeres munkálatokban különállóan nem szereplő törvény megalkotására szólítja fel az alsótáblát. Ez a jobbágy személyi és vagyoni biztonságát védő nevezetes VIII. törvényjavaslat. 81 Az ellenzék nagyjelentőségű javaslatát a tornai Andrássynál a június 12-én tartott szűkebb konferencián készíti el. és a temesi Dessewffy szerkesztésében adja elő a június 15.-i kerületi ülésen. 8 '- A reform messze túl mutat egy korszerűsített urbárium keretein. Valójában a VII. törvénytervezet olyan továbbfejlesztése, 75 U. o. 338. 1. 70 A békebírák intézményének gondolata nem válik valóra. 77 O. T. I. k. 401—402. 1. 7ií Bars, Nógrád, Somogy, Csanád, Temes megye követei. Mellettük a Jász-Kun, hajdú kerület követei is. ' 9 A VII. tc. országgyűlési tervezetének szövet lásd: Irományok, I. k. 537. 1. A végső és az elfogadott törvényre pedig az 1836. évi X. tc.-t, amely „A földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről" címet viseli. 80 O. T. I. k. 411. 1. 81 A törvényjavaslat két pontból áll. Első pontjának elfogadott szövegezése így szól: ..Hogy a jobbágyok nem másképp, mint törvényesen rendelt bíró által voltaképpen meghallgatva — és a törvény rendelete szerint megítélve háborgattathassanak, — *annál kevésbé lehet őket (a törvény által meghatározott eseteken kívül) kihallgatás és megítélés nélkül befogatni, vagy testi büntetéssel illetni." Az elfogadott 2. pont: „Azon perlekedési lehetőség, mely az 1802. 20. törvénycikk erejénél a jobbágyoknak szerződésbeli ügyeikre nézve már megadatott, azoknak egyéb pereikre nézve is oly móddal terjesztetik ki: hogy a jobbágyok minden követeléseiket és személyeik sértését akár ki ellen tulajdon felperességek mellett kereshessék." (Irományok, I. k. 515—516. k.) 82 O. T. I. k. 466—467. 1. Andrássy már az április 27-i kerületi ülésen is célzott arra, hogy a jobbágyok „személyi igazairól" külön törvényjavaslatot terjeszt majd elő. O. T. I. k. 338. 1.
