Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében

Mások még tovább tágítják a reformot. A nógrádi Szentiványi, a zalai Horváth János, a zempléni Dokus, főleg pedig a békési Nóvák, nemcsak a proprietást, de azt is kívánják, hogy a „törvénykönyvünket undokító incapacitást"

70 is töröljék el és „kik eddig csak lakosai voltak a hazának, polgárokká legyenek, s nemesi jószágot bérhassanak".

71 Örökváltság •— proprietas — capacitás! íme: az elsőből szükségképpen kipattanó másik két liberális reformkövetelés. Az örökváltsági reform ilyen továbbfejlesztése, most már nemcsak a telek polgári tulajdonát kívánja biztosítani, de — túl ezen — a nemesi birtok jobbágyi bírhatását is lehetővé kívánja tenni. Ezzel alapjaiban rendíti meg a nemesi földtulajdon — s ezzel együtt az ősiség — fenntartásának elvét és gyakorlatát. A kiélezett hangulatra jellemző, hogy az erőviszonyokat jól felmérni képes, művelt, liberális Andrássy (a tornai), aki a capacitás elvét szintén támogatja, erős politikai ellentámadástól tart és ezért taktikai fogással él: a capacitás elvét jentartva, a kényes kérdés vitáját egy későbbi alkalomra akarja halasztani.

7- Számításában nem is csalatkozik. Az ellenzék nagy nekibuzdulására — konzervatív oldalról — nagy ellentámadás a válasz. A „hátramozdítók" élén most is De la Motte áll, aki a „nemtelenekre" kiterjeszteni javasolt birtokbírhatás gondolatában az ősi nemesi kiváltságok felborítását látja. Szemei előtt már a „revolutio, vérpatak" és az „örökös bizonytalanság" lidérces képei rémlenek fel. Hozzá csatlakozik a máramarosi Asztalos, aki szintén attól fél, „hogy megrendítjük ... alkotmányunk torsokét, melynek ágai alatt 8 századokig nyugodtunk" és az állandó, zajos tárgyalások alatt, a hírhedten reakciós beregi Komlóssy azzal támad az ellenzékre, hogy az „a nemesi sarkalatos jussokat fel akarja forgatni." Erre az ellenzék soraiból Prónay: „kövesse meg magát követ úr." Az ülést nagyobb vihar nélkül sikerül felosztani és a nagy port kavaró capacitás vitáját is későbbre halasztani.

73 A vontatottan előrehaladó tárgyalások során, csak májusban kerül sor a VI. és a VII. törvénytervezet vitájára. Az előbbi a községek belső igazgatásának jogrendjéről szól és jelentősebb kedvezményeket kíván adni a jobbágynak. Megengedi neki, hogy akár szerzett, akár ősi vagyonáról szabadon végrendelkezhessek. A liberálisok a tervezet kereteit ezúttal is a polgári reform szellemében igyekeznek tágítgatni. Balogh, Bezerédy, Kölcsey, Nóvák, Somsich a községi békebíróság intézményét kívánják létrehívni, ami — Bezerédy szavaival — annyit tesz, hogy „az urbáriumnak liberális szint, a jobbágynak pedig valami jussokat ád, egyszersmind az urbáriumot elfogadhatóbbá teszi."

74 A vitába 70 A nemesi földtuljadonra is kiterjedő jogképesség, illetve rendelkezési jog hiánya; az a jogelv, amely szerint Magyarországon a nem nemesi származású lakos tulajdonosi minőséggel semmilyen földet egyénileg nem szerezhet, és nem birtokolhat. 71 O. T. I. k. 337. 1. 72 U. o. I. k. 338. 1. 73 Jegyzőkönyvek, I. k. 315—318. 1. A birtokbírhatás gondolatát először a békési Nóvák veti fel, már a február 11-i kerületi ülésen. (O. T. I. k. 155. 1.) A proprietas gondolata 22—23 szavazatarányban vereséget szenved. A bírhatás kérdését az április 28-i kerületi ülésen a rendszeres törvénykezési munkálatra halasztják. Az örökváltság reformja győz, de a kisebb királyi haszonvételek megváltása nélkül. (O. T. I. k. 342—343. 1.) Az örökváltságra adott támogató szavazatok száma 27 a 19 ellenében az április 30-i kerületi ülésen. (U. o. 349. 1.) 74 O. T. I. k. 335., 338., 411. 1.