Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében

szeres munkálatokban megfogalmazott elv továbbfejlesztői sorában.

64 Az örökváltság elve, illetve a jövendőre tágítandó gyakorlata, már rést vág az úr— jobbágy hagyományos kapcsolatainak falán.

65 A tartozások-szolgálatok-adózások örökös megválthatósága nemcsak kiemelheti a jobbágyot a feudalizmus kötelékei közül, de a polgári lét megteremtésének küszöbéig is elvezetheti őt. Ezt a lehetőséget a reformerek ki is használják. Az említett kerületi ülésen mondja Majthényi: „meg kell szüntetni azon igazságtalanságot, mely a sajátsági birtok bírhatásából több millió polgártársainkat kirekeszt[i], itt van elrejtve az iparnak, a nemzetiségnek termékeny csírája, mert hogy szerethesse hazáját az, aki bár vérét ontotta érette, mégis csak annyi földet sem szerezhet proprietas

66 gyanánt magának, melyben holta után fekhessen." Ezért túllép a szolgálatokra-adózásokra kiterjedő örökös megválthatóság határán: azt „kívánja, hogy a jobbágy nem csak úri adózásoktól magát megválthassa, hanem telkét is tulajdon gyanánt megvehesse és maradékaira bocsáthassa".

67 Látható: csak egyetlen lépés a szolgálatok megválthatóságának pontjától, és az alsótábla máris elérkezik a telektulajdon reformgondolatához. Az ilyenképpen továbbfejlesztett reformgondolatot többen is pártolják. Borsitzky a kisebb királyi haszonvételek megváltásra is ki akarja terjeszteni. Ö mellette tör lándzsát a nógrádi Prónay és a dinamikus zempléni Dokus is. Ezután mondja el Bezerédy nagy beszédét, aki a forró hangulatú kezdeményezések hallatára már reális lehetőséget lát a „proprietas" gondolatának elfogadtatására. Egyaránt szól szívhez, értelemhez, de legfőbb érveit morális megfontolásból veszi, amelyet gazdasági motívumokkal is felerősít. Ugyanakkor óvakodik a konzervatívok elriasztásától. Érvelése nyugodt és higgadt, amikor így beszél: „arról van szó, megnyittatik-e 9 millió embernek Magyarországon az út, mellyen a földtulajdonnak, s önállásnak varázsereje által önmagának becsülésével új életre, új iparra

68 ébredjen, s polgári helyzetének emelkedésével a hazához, s alkotmányhoz új kötelékkel kapcsoltassák? s fog-e ezáltal hazánkra polgári, morális, materiális értelemben új nap virradni?" — S a maradiakat megnyugtatni szándékozó békülékeny hangnemben így folytatja beszédét: „azzal, hogy valakinek szabadságot adunk tulajdont szerezni, senkiét sem vesszük el, sőt mindenféle tulajdont erősítünk, mert erősebb ott a proprietas és annak minden következése, ahol 9 millióra terjed, mint ahol csak kevés számúakra van szorítva."

69 64 O. T. I. k. 336—339. 1. b

'° A rendi törvénytervezet szövege: „A jövendőre pedig megengedtetik a jobbágynak: hogy törvény által kiszabott mód helyett csupán tartozásaikra, szolgálataikra és adózásaikra nézve — külön-külön örökös szerződéseket tehessenek — sőt ezeknek erejénél fogva a földesúr és jobbágy közti szabad egyezéssel meghatározandó bizonyos átaljános summa fizetésével földesúri tartozásaikat és adózásaikat (az úri törvényhatóság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre megválthatják. Azonban a királyi adományból származott úri haszonvételek eZen örökös úrbéri kötéseknek tárgyai nem lehetnek és ha valamiképp azokba foglaltattak, az ezek eránt egyezett földesúr örököseinek keresete mellett — törvény útján — visszaszerezhetők lesznek." (Irományok, I. k. 530. 1.) m A latin kifejezés ,.tulajdon"-t, illetve tulajdonjogot jelent. 67 Jegyzőkönyvek, I. k. 311. 1. 65 Szorgalomra. 69 O. T. I. k. 337—338. 1.