Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében

szolgáltatásának megváltása pedig — egy vagy akár több esztendőre is — szabad egyezség tárgya lehet.

57 A törvénytervezet e fázisban még sokkal inkább egy megújított és enyhített kiadású urbáriumhoz, mint az úr—jobbágy viszonyának liberális szellemű átalakításához hasonlít. Egy korszerűsített ubárium, a jobbágynak nyújtott kisebb engedményekkel: ez az egyik politikai irányzat, a kerületben is, s még inkább a későbbi országos üléseken, ahol többször is felhallatszik a jellemző frazeológia: „az urbáriális munkában semmit sem lehet felvenni, ami az úr s jobbágy közötti viszonyokon kívül feszik."

58 Csakhogy a telki haszonvétel adás-vételének szabadságával szemben is felzúg a jellegzetes rendi reakció hangja: „a jobbágy teleknek tulajdona az úré" — támad az ellenzékre az esztergomi Andrássy — „ha tehát annak haszonvétele másnak adatik, a földesúri tulajdon sértetik. .. A földesúr és a jobbágy közti kötelék csökkeni fog, sőt ezen út az, mely annak tökéletes feloldozására vezet."

59 A maradiakat e kötelék lazulásától való félelem érzései hevítik a reform ellen. Ök így gondolkoznak: „ha a szabad adás megengedtetik... mindig tovább kell menni".

60 Ez a politikai reagálás korántsem elszigetelt jelenség.

61 Többek között ennek a felfogásnak a rabja a töményen reakciós gömöri De la Motte is, aki méltatlankodva támad az ellenzékre: „hogy lehessen ingyen elvenni az úrtól a telket s pénzért eladni."

62 Ilyen az alsótábla konzervatív szárnyának állásfoglalása, még a kezdeti reformtörekvésekkel szemben is. Ennek az irányzatnak a hívei, már az előrelépés kezdetén is megálljt kiáltanak a reformellenzék felé. A többszínű liberális politikai áramlatot képviselő reformerek viszont már nem csak feszegetik, de néhány ponton fel is feszítik az úr—jobbágy hagyományos kapcsolatainak láncolatát. Április 27-e: kezdődik a nagyjelentőségű reformjavaslat — az örökváltság — kerületi vitája.

63 A kezdeményező barsi Majthényi, a hevűlékeny természetű trencséni Borsitzky, a nyugodt vérmérsékletű, és liberális elveiben szilárd tolnai Bezerédy, mellette a csongrádi Klauzál, és a reformokat mindig ugrásszerűen előrehajszoló békési Nóvák állnak a reform legfőbb pártolói és a rend57 IV. tt. 2. paragrafusa. 58 O. T. I. k. 467. 1. Ugyanerre ugyanott 411. 1. és III. k. 676. 1. stb. 59 O. T. I. k. 569. 1. 60 Jegyzőkönyvek, II. k. 204. 1. 01 Lásd — többek között — a nyitrai követ hasonló érvelését. Jegyzőkönyvek. II. k. 194. 1. 02 O. T. I. k. 141. 1. Az alsótábla konzervatív szárnyának ellenállása hozzájárul ahhoz, hogy a telki haszonvétel eladhatása — és megvétele, végső fokon, úri engedélyhez köttetik. (V. ö.: Irományok, I. k. 262. 1.) Lásd még: a turóczi követ hasonló ellenállását: Jegyzőkönyvek, II. k. 187. 1. és a többiekére: 276. 1. Erről a békési Nóvák kijelentése: „Váljon könnyítés-e az, ha a földes úr vétó hatalmával ruháztatik fel? ...méltán tart tőle, hogy ha a földes úr megegyeztetésétől függesztetik fel a szabad adás vevés, ennek elve a foganatban elvész". (O. T. I. k. 155. 1.) B3 Ez az V. törvénytervezet 2. paragrafusa a korábbi rendszeres munkálatok szövege szerint a következő: a jobbágyok csupán tartozásaik, szolgálataik és adózásaik felől köthetnek külön-külön örökös szerződéseket. A királyi adományból származó haszonvételek azonban ilyen kötések tárgyai nem lehetnek, illetve, ha mégis azokká lettek, azt a földesúr örökösei bírói úton érvényteleníthetik.