Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében

szolgáltatásának megváltása pedig — egy vagy akár több esztendőre is — sza­bad egyezség tárgya lehet. 57 A törvénytervezet e fázisban még sokkal inkább egy megújított és enyhített kiadású urbáriumhoz, mint az úr—jobbágy viszo­nyának liberális szellemű átalakításához hasonlít. Egy korszerűsített ubárium, a jobbágynak nyújtott kisebb engedményekkel: ez az egyik politikai irányzat, a kerületben is, s még inkább a későbbi országos üléseken, ahol többször is felhallatszik a jellemző frazeológia: „az urbáriális munkában semmit sem lehet felvenni, ami az úr s jobbágy közötti viszonyokon kívül feszik." 58 Csakhogy a telki haszonvétel adás-vételének szabadságával szemben is felzúg a jellegzetes rendi reakció hangja: „a jobbágy teleknek tulajdona az úré" — támad az ellenzékre az esztergomi Andrássy — „ha tehát annak ha­szonvétele másnak adatik, a földesúri tulajdon sértetik. .. A földesúr és a job­bágy közti kötelék csökkeni fog, sőt ezen út az, mely annak tökéletes feloldo­zására vezet." 59 A maradiakat e kötelék lazulásától való félelem érzései hevítik a reform ellen. Ök így gondolkoznak: „ha a szabad adás megengedtetik... mindig tovább kell menni". 60 Ez a politikai reagálás korántsem elszigetelt jelenség. 61 Többek között ennek a felfogásnak a rabja a töményen reakciós gömöri De la Motte is, aki méltatlankodva támad az ellenzékre: „hogy lehessen ingyen elvenni az úrtól a telket s pénzért eladni." 62 Ilyen az alsótábla konzer­vatív szárnyának állásfoglalása, még a kezdeti reformtörekvésekkel szemben is. Ennek az irányzatnak a hívei, már az előrelépés kezdetén is megálljt ki­áltanak a reformellenzék felé. A többszínű liberális politikai áramlatot képviselő reformerek viszont már nem csak feszegetik, de néhány ponton fel is feszítik az úr—jobbágy hagyo­mányos kapcsolatainak láncolatát. Április 27-e: kezdődik a nagyjelentőségű reformjavaslat — az örökváltság — kerületi vitája. 63 A kezdeményező barsi Majthényi, a hevűlékeny természetű trencséni Borsitzky, a nyugodt vérmérsékletű, és liberális elveiben szilárd tolnai Bezerédy, mellette a csongrádi Klauzál, és a reformokat mindig ugrás­szerűen előrehajszoló békési Nóvák állnak a reform legfőbb pártolói és a rend­57 IV. tt. 2. paragrafusa. 58 O. T. I. k. 467. 1. Ugyanerre ugyanott 411. 1. és III. k. 676. 1. stb. 59 O. T. I. k. 569. 1. 60 Jegyzőkönyvek, II. k. 204. 1. 01 Lásd — többek között — a nyitrai követ hasonló érvelését. Jegyzőkönyvek. II. k. 194. 1. 02 O. T. I. k. 141. 1. Az alsótábla konzervatív szárnyának ellenállása hozzájárul ahhoz, hogy a telki haszonvétel eladhatása — és megvétele, végső fokon, úri en­gedélyhez köttetik. (V. ö.: Irományok, I. k. 262. 1.) Lásd még: a turóczi követ hasonló ellenállását: Jegyzőkönyvek, II. k. 187. 1. és a többiekére: 276. 1. Erről a békési Nóvák kijelentése: „Váljon könnyítés-e az, ha a földes úr vétó hatal­mával ruháztatik fel? ...méltán tart tőle, hogy ha a földes úr megegyeztetésé­től függesztetik fel a szabad adás vevés, ennek elve a foganatban elvész". (O. T. I. k. 155. 1.) B3 Ez az V. törvénytervezet 2. paragrafusa a korábbi rendszeres munkálatok szö­vege szerint a következő: a jobbágyok csupán tartozásaik, szolgálataik és adó­zásaik felől köthetnek külön-külön örökös szerződéseket. A királyi adományból származó haszonvételek azonban ilyen kötések tárgyai nem lehetnek, illetve, ha mégis azokká lettek, azt a földesúr örökösei bírói úton érvényteleníthetik.

Next

/
Thumbnails
Contents