Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - III.Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. - A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében

Az úrbéri törvényalkotás kezdete: január 23—június 21. A törvénytervezet vitája a liberális és a rendi oppozíció tükrében 1833. január 23-a. A junktim-vita még tart, de az országgyűlés középpontjában álló úrbéri tárgysorozat, vitáktól hangos tárgyalásai már elkezdődnek.'

10 Az alsótábla általában az osztályuralom megóvása, de különösen a középnemesi réteg politikai szerepének felnövelése érdekében, a háta mögött érezve egy újabb parasztmegmozdulás állandóan kísérő rémét engedményeket kíván adni a jobbágynak. Hozzájárul — igaz, elég nehezen — a jobbágy költözési szabadságához, meg a telki haszonvétel eladhatásához, megvételéhez is. De már ennél a legelső reformlépésnél is egy „veszedelmes, vándorló Demokrátiától" való félelem ellenállását kell legyőznie.

50 A liberálisok a reformot csak egy sor korlátozó intézkedés tervezetbe iktatásával tudják keresztülhajszolni a konzervatívok ellen.

51 Amikor később, országos vitára kerül ez a — jobbágy polgári felszabadulását elindítani hivatott — reformpont, Kölcsey erős kritikával, ám mégsem jogtalanul mondhatja róla: „az adózó elhagyhatja urát. Igaz, de hová mehet? más úrhoz! és mi feltétel alatt? szolgaság feltétele alatt! A különbség csak ez: eddig szolgált folyvást egy urat, most már szolgálhat egymás után többeket. De szolgálnia folyvást kell, az az örökösen kell."

52 Liberális, mégis mérsékelt hangolású politika jut kifejezésre a telki állomány helységek szerint különböző nagyságú megszabásánál (II. tt.),

53 a telken kívüli haszonvételek (irtványok, legelő, erdő járandóság, kisebb királyi haszonvételek)

54 és részben a földesúrnak járó különböző szolgálatok szabályozásánál is.

55 Ez utóbbinál figyelmet érdemel, hogy a kis tizedet és a hosszú fuvar terheit eltörlik. (Az utóbbi helyett azonban minden egésztelkes jobbágy 2 marhával 2 napig, a résztelkesek pedig telkeik arányában kötelesek robotban dolgozni).

56 A kilenced f O. T. I. k. 111. 1. 50 Jegyzőkönyvek, II. k. 280. 1. 51 Irományok. I. k. 259—270. lapok. Lásd főleg az I. törvénytervezet 7. paragrafusát, amely a telki haszonvétel adás-vételét — végső fokon — úri engedélyhez köti. A főrendi változtatás szövegére: u. o. 322. 1. 52 O. T. III. k. 681. 1. Ugyanerről hasonlóan nyilatkozik Beöthy: „Az 1-ső t. cikkelyben arról gondoskodtunk, hogy egész községek könnyedén ne költözhessenek, mert ezáltal a közbátorság könnyen felzavartatnék..." (O. T. I. k. 625. 1.) A költözéssel kapcsolatban ugyanakkor nem mellőzendő körülmény, hogy a jobbágy most már nemcsak más úr alá, de a városokba is mehetett, ami némi könnyebbséget jelentett számára. 53 Irományok I. k. 268—271. 1. 54 III. tt. Irományok, I. k. 276. és k. k. 55 IV. tt. Irományok, I. k. 287. I. kk. 56 IV. tt. 4—6. paragrafusai.