Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)
— délkeleti és nyugati — szakasz bizonytalanul, kép) Ennek két oka lehet. Vagy az, hogy akkoriban még csak a főbb határok tudata alakult ki, így Deák is csak ezeket ismerte, de az is lehet, hogy Vörösmarty tájékoztatására elegendőnek tartotta csupán a főbb határvonalak közlését. Ami a göcseji nyelvjárás kiterjedését illeti, ezt a földrajzi Göcsejnél nagyobb területre helyezi, de pontosabban nem határolja el. A nyelvjárás átterjed a kapornaki járás nyugati részére, és a lövői járás Göcsejen kívüli, Vas megyével határos vidékére is: itt is oly „hibásan, rosszul" beszélnek, mint Göcsejben. 14 Deák arra hivatkozik, hogy nyelvjárási adatait tapasztalatból merítette. Ami ebből a kapornaki járásra vonatkozik, azt nyilván a Göcsejjel keletről közvetlenül szomszédos Söjtörön és Pusztaszentlászlón — ahol birtokai lévén gyakran tartózkodott — hallotta. Ettől megkülönbözteti Göcsejt, ahol ritkábban van. Itt talán a göcseji Zalatárnokra gondolhatunk, ahol szintén voltak Deák birtokok. Arról nem tudunk, hogy a Göcsejtől nyugatra eső vidék nyelvjárási adatait — példákat innét is említ — honnét merítette. A nyelvjárás kiterjedéséről alkotott felfogása lehet egyéni megfigyelés eredménye is, de valószínűbb, hogy így élt ez az úri köztudatban: nyelvi megfigyeléseit ezzel összhangban, annak alátámasztására hozza. Ezt valószínűsíti a nyelvjárást kritizáló, negatív jellegű véleményezése is, mely akkori úri felfogásra vall. Göcsej határaival kapcsolatban felmerül a kérdés: ezeket Deák határozta-e meg első ízben, tőle vették-e át a későbbi kutatók, vagy Deák csupán iolmácsol-e bizonyos, erre vonatkozó köztudatot? A fiatal, 24 éves Deák, aki — szavai szerint — soha nem foglalkozott nyelvjárási kérdésekkel (még kevésbé etnikai problémákkal, beleértve elhatárolásukat is) nem alakíthatta ki maga ezeket a göcseji határokat! Hasonlóan a nyelvjárás véleményezéséhez, bizonyosra vehető, hogy itt is egyfajta közfelfogást tolmácsol. Ez a közfelfogás nem lehetett népi (jobbágyi, kisnemesi), nem a Göcsejben élő nép tudatát tükrözi, hiszen az gyökeresen más: Nagy Ferenctől (1689) Pálóczi Horváth Ádámon (1810-es évek) át máig a nép nem a Deáktól megjelölt folyóvizekkel bezárt nagyobb területet tekinti Göcsejnek, hanem annak csak magvát, a „szegek" vidékét! 15 A népi tájfelfogás más mértékben számol: vagy településeket sorol fel, 10 vagy egy-egy földrajzi, társadalmi, települési stb. sa14 Deák véleménye Szarvas 1889, 129. szerint „épen nem kell megütköznünk. Ezekben ő csupán kora általános nézetének nem is annyira tolmácsa, mint inkább viszhangja volt." Ehhez csupán annyit kell hozzátennünk, hogy a fiatal Deák ekkor kora úri közfelfogásának volt a tolmácsa, visszhangja. 15 Szentmihályi 1969, 567. (A 16. jegyzetben a források feltüntetésével.) Részletesen másutt kívánom feldolgozni. 1(3 Főként egykori igazgatási egységek élő emléke esetén, pl. Hetesben (Szentmihályi: Hetés), de a göcseji „szegek"-nél is.
