Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - Az igazságszolgáltatás

gyakorol; a testületnek pedig az a jussa, hogy ha akarja, az elnöke által gyakorolt jussokat ezentúl maga gyakorolhatja."

53 A király jogállására vonatkozó nézetei kifejtésére V. Ferdinánd címhasználatának vitája adott alkalmat. Még jelentősebbé váltak erről szóló fejtegetései akkor, amikor Wesselényit perbe fogták. Deák következetesen bizonyítja, hogy a fejedelem és a kormány nem azonos.

54 Kereste annak lehetőségét, hogy a rendi országgyűlés folyamatosan alakuljon át polgári parlamentté. Jól példázzák ezt a törekvést a szavazás rendjére, a városi követek jogállására, a mandátum jogi és politikai jellegére vonatkozó nézetei. A Zala megyei közgyűlésen többször kikötötte, hogy csak akkor vállalja a követséget, ha az utasítások elveinek megfelelnek. Mindezek után mégis a megyei utasítás ellenére leadott országgyűlési szavazatot érvényesnek tekinti és határozottan megvédi az 1848. évi törvényeket Lustkandl vádjaival szemben, aki szerint a megyei utasítások hiánya folytán az elfogadott törvények érvénytelenek. „Az utasítások a magyar közjogban egyedül a követ és küldői közötti viszonyokra vonatkoztak, s azoknak megtartása vagy mellőzése az országgyűlési határozatok érvényességére soha nem volt eldöntő."

55 Az Ellenzéki Nyilatkozat szerint az ellenzék a kormányt az ország érdekében a jog és a törvényesség, valamint a célszerűség jegyében alkotmányos eszközökkel ellenőrzi. Politikája nem személyek ellen irányul, az ellenzést vagy pártolást tárgyakhoz és tényekhez köti. Mivel azonban a kormány nem tisztán paralmentális, idegen befolyás alatt áll, és mert az ország alkotmányán esett sérelmeket nem orvosolja, az ellenzék az alkotmánybiztosítékok növelését kívánja. Ilyenek: a kormány felelőssége a parlament előtt „amely az alkotmányos élet természetében fekszik, s mely alapja leend Magyarországban is, az oly igen szükséges parlamentáris kormánynak." Az 1848: 3. tc( bevezeti a parlamentnek felelős kormányt. A törvény szövegezését Ghyczy Kálmán végezte, aki Deák igazságügyminisztériumának államtitkára volt. Maga Deák a nádorral és Batthányval az udvarnál járt el az elfogadás érdekében. Az igazságszolgáltatás Deák legmaradandóbb reform-kori alkotása az igazságszolgáltatás területére esik. Jogászi felkészültsége, tapasztalatai, saját ismeretszerzése és a centralisták által közvetített nemzetközi összehasonlítás birtokában joggal lett a büntetőjog és a törvénykezési szervezet kodifikációjának vezető alakja. A bírói hatalomra vonatkozó nézetei az országgyűlési viták menetében alakulnak ki.A bírói függetlenséget nem abszolutizálja. A vármegyei törvényhatóság jogai a bíráskodást is felölelik. Szinte a nemesi bíráskodást megala53 Ferenczi I. 290. p. 54 U. o. 217—218. pp. 65 Adalék, 14—15. pp.