Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - Az igazságszolgáltatás

pító kehidai oklevél csendül ki szavaiból, amikor a vármegyei önkormányzat teljességéről szól: „Nálunk a nemzet még a végrehajtó hatalomnak egy részét is maga gyakorolja, még pedig azon részét, amely a népre egyenes és közvetlen kihatással vagyon; a vármegyék közgyűlései intézik el az adminisztrationális tárgyakat, ők választják, ők küldik ki a tisztviselőket, ők választják a bírákat is... a megyékben minden hatalom a közgyűlésből ered, és ismét oda folyik vissza."

56 Deák, a reformkor elismert jogász-politikusa sziszifuszi munkát végez az igazságszolgáltatás átalakításáért. Ügy tűnik, kilátástalan az ellenzék küzdelme az úriszék eltörléséért, a békebíróságért, a botbüntetés eltörléséért, mégis van ereje elvi alapon új koncepciók kidolgozására és az 1843-as javaslatban, illetőleg ellenvéleményekben kezdeményezi a halálbüntetés eltörlését, az esküdtbíróság bevezetését. Olyan haladó követelések ezek, amelyek egy részét 1848-ban meg lehetett valósítani. A polgári államépítés feladatait már a polgári alkotmányossági eszmék alapján közelíti meg. A polgári hatalom-megosztás elve alapján a törvényesség biztosítása végett kívánja a bíróságnak a végrehajtó hatalomtól való alkotmányos függetlenségét. Ezzel ki akarja rekeszteni a bíróságok utasítását, erősíteni a törvények uralmát. A bírót a törvényhozó felelősségre vonhatja, de a fejedelem csak az országgyűlés bevonásával; „ezen jogot a törvényhozás mindkét része egyformán gyakorolja."

57 A bírák függetlenségének további biztosítéka a bírák választásának elve. A bírói függetlenség biztosítása mellett hangsúlyozza a bírák törvénynek való alárendeltségét.

58 A szokásnak csak annyiban lehet ereje, ha nyilván és köztudott. A büntetőjog terén a büntetésben a javítás lehetőségét keresi. Ezért elsődleges kérdésnek tekinti a büntetési rendszer modernizálását és ehhez képest kívánja alakítani a büntetőjogot. Igazságügyminiszterként a sajtóbíráskodás terén bevezeti az esküdtszéki rendszert. A működési elvek körében kezdettől fogva hangsúlyozza a nyilvánosság elvét, amit a törvényesség egyik legfőbb biztosítékának tart. Deák a reformkorban és 1848-ban az igazságszolgáltatás progresszív elvei kidolgozásával halhatatlan érdemeket szerzett. Sokan a kiegyezés utáni Deáktól számonkérik ezeknek az elveknek a mellőzését, feledve, hogy a kormányforma megváltozása már 1848-ban is, de 1867. után új feltételeket teremtett, amelyek a bíróságok alkotmányos helyét is meghatározták. Több kérdésben, így a bírák választásának a feladásában azonban engedményeket tett, ami közjogi nézőpontból retrográd irányú volt. 56 Deák beszédei I. 59. p. 57 U. o. 282—283. pp. 58 1839. június 24-én Wesselényi perének és Kossuth bebörtönzésének ügyében fejti ki a bírói függetlenség korlátait. Deák beszédei I. 278. p.