Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A felosztott birtokkal kapcsolatos viták
1945. augusztus 8-án felvett ingó leltárokból az is kiderült, hogy maradt 9 cselédje, tehát azok kaptak konvenciót, de ők is részesedtek földből — kaptak 60 holdat. A birtokot így tartotta nyilván a KFB: Dervalics összes földje 9 cseléd összes földje testvére földje 100 60 96 Összesen: 256 hold Megjegyzi, hogy ,,az új gazdáknak is segíteni kellett." c/l 22 darab haszon állatot kaptak meg, mert a 100 holdhoz „feltétlen" szükséges. A földigénylő bizottság elnökénél így keveredik egybe a birtokosnak meghagyott föld a juttatott paraszti birtokkal. Gelsén 9 birtokos földjét vették fel a birtokösszeírási ívre. A község 3 897 holdjából 1 617 holdat érintett a földreform. Először is a KFB igazságot szolgáltatott azzal, hogy a 100 holdon aluli zsidó birtokot visszajuttatta a tulajdonosnak. A hét birtokosnak visszahagyott 520 holdat; ami mutatja, hogy 100 holdon felüli birtokmeghagyás nem volt, sőt akinek más községek határában is volt földje azok egész birtokát igénybe vette a KFB. Az előzőekből következik, hogy a végrehajtás során az összecsapások lehetősége adott volt. Cserfán Ilonának Gelsén és Kilimánban 516 holdas birtoka volt, amelyből 200 hold meghagyását kérte. A volt birtokos vagyona védelmében hivatkozott a család régi érdemeire. A „... nagyapám Cserfán Sándor által 1848—49-ben betöltött kormánybiztossága, — amiért fizetség annak idején német rabbilincs volt." Parasztbirtoknak kívánta feltüntetni vagyonát, de a volt alattvalóit az alábbiak szerint képzelte kielégíteni." A mezőgazdasági cselédeket viszont, akik életükben igen sokszor költözködnek, semmiféle méltánytalanság nem éri akkor, ha jogos igényük a vármegye, vagy az ország más részén nyer kielégítést. 65 Plihál Éva (Kuhinka Gyuláné) panaszát a Vörös Hadsereg Politikai Osztályához címezte. Fő érve a németekkel szembeni ellenállása, pontosabban az orosz foglyoknak nyújtott segítség volt. Gazdasági és politikai érveit így foglalja össze: „... Magyarország gazdasági rendje a kormánykörök naponta hangoztatott kijelentései szerint továbbra is a magántulajdon elvei alapján fog nyugodni, Magyarország tehát ezek szerint lényegileg tovább is kapitalista berendezkedésű állam marad. Ha viszont kapitalista formák között élünk, akkor az egyénnek ebbe a termelési rendbe kell beilleszkednie, vagyis mezőgazdasági vagy egyéb üzemében rentabilisnek kell lennie... Mert ha vagyona ebben az országban senkinek sem lehet, rendben van, vegyék el az enyémet is, de annyi bizonyos, kisebb-nagyobb érdemek jutalmaképpen egyeseknek 300 kat. holdjuk is lehet, mások viszont mindenféle érdem nélkül csak azért, mert parasztnak születtek, 200 holdat tarthattak meg — születési előjogok eltörlése, mint demokratikus elv — akkor az eredeti tors'' Uo. Dervarics Ferenc ingó leltára, 1945. augusztus 8. Zml. K uo. Plihál Viktorné (Csertán Ilona) tiltakozása. Zml.
