Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A felosztott birtokkal kapcsolatos viták

vényben engedélyezett legkisebb birtoknagysághoz úgy gondolom én is ragasz­kodhatom." 66 A fellebbezést a Megyei Tanács elvetette, s megindokolja a paraszti birtok fogalmát: „A mindennapi szóhasználatban földművesnek azt kell tekinteni, aki a föld megmunkálásában testi erejének felhasználásával is közreműködik. A helyes életszemlélet a földműves fogalmában a szántó-vető parasztot ismeri fel." 67 Az első pillanatra elfogadható érvelésre így adott választ a Megyei Tanács. A törvény lényegét, a demokratikus átalakulás tartalmát nem látták — nem akarták látni — ami a nagybirtokrendszer megszüntetését volt hivatott végre­hajtani. A nem paraszti, éppen ebben az esetben a feudális eredetű Csertán birtok megszüntetése a demokratikus elv érvényesítésének végrehajtása: a régi születési kiváltságok késői eltörlése. Az érdemnélküliek 300 holdját is önmaga cáfolja meg, mert az igényeinek alátámasztására felhozott érv, a birtokán dol­gozó orosz hadifoglyokkal való bánásmódjára hivatkozik. Az orosz hadifoglyo­kat pedig ki kellett érdemelni. Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a 300 holdas igényre Zalából az eddi­giek során említetteken kívül — akik a feudális eredetű birtokaik részbeni átmentését várták — mások is hasonló fellebbezéseket nyújtottak be. A Nem­zetgyűlés Politikai Bizottsága egyetlen zalai birtokos ellenállási tettét sem tudta a 300 hold meghagyásával elismerni. A zalai paraszttömegek meg-megújuló harca ha még 1945 tavaszán itt-ott meg is hagyta a 200 holdat, később ezeket 100 holdra vagy az alá redukálta. 1945 áprilisában és májusában a parasztok még bizonytalankodtak. A Pli­hál-testvérek 686 holdas birtokából csak 95 holdat osztottak fel, 600-at még a három testvérnek meghagytak, de nem látják ezt jónak, igazságosnak. „Tekin­tettel azonban arra, hogy a földigénylők az eddigi kiosztással kielégítve nem lettek, — másrészről a Kommunista Párt Nagykanizsai szervezete a kiosztás soronkívüli befejezését rendelte el azzal, hogy a megváltást szenvedőknek csak 100—100 kat. hold hagyható vissza — így a két (kilimáni és a gelsei) ezen együttes ülésében megváltást szenvedők ingatlanainak 100 holdon felüli részére az igénybevételt elvileg kimondja." ,;8 Gyakorlatilag azonban csak Gelse hajtotta végre, Kilimán, amint azt említettük sokáig nem mert hozzányúlni. Amikor 1946-ban a gelsei KFB élére a radikális ifj. Sabján György került, támadást intézett a még megmaradt birtokrészek ellen is. Kuhinka Gyulánénak először megtiltotta, hogy a meghagyott 100 holdon levő istállót lebontassa, annak ellenére, hogy két jogerős megyei határozat azt megengedte. 611 1946. augusztusában Sabján György vezetésével a KFB a volt birtokosok­nak meghagyott 100—100 hold föld igénybevélét akarja elérni a rendelet 12. §-a utolsó bekezdése értelmében, amely lehetőséget ad arra az esetre, ha kevés a föld és sok az igényjogosult. 70 Cli Kuhinka GyuLáné levele a Vörös Hadsereg Politikai Osztályához, NFI. G. cs. Gelse. Zml. t; Uo. MT határozata, 1945. június 13. Zml. и Uo. Gelse és Kilimán KFB-nek közös ülése, 1945. május 31. Zml. m Uo. Kuhinka Gyuláné panasza, 194G. július 30. Zml. 7,1 Uo. A volt tulajdonosnak meghagyott iw hold leiosztásáról, 1946. augusztus 22. zml.

Next

/
Thumbnails
Contents