Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A felosztott birtokkal kapcsolatos viták

Surdon 1945. április 12-én alakult meg az egyik legkorábbi földigénylő bizottság. Az uri világ iránti tisztelet vagy a félelem oly nagy, hogy még 10 nappal később sem tudják a felosztási terve elkészíteni, mert „ . . . gróf Zichy Ödön Úrral tárgyalni nem tudtak."

61 A volt tulajdonosok érdekét szolgáló tevékenységről beszélhetünk Kilimán Földigénylő Bizottságánál. Az összetételében az uradalom egykori kisebb tisztségviselőit és jobb helyzetben levő embereit is megtaláljuk. Ispán, uradalmi kertész, volt béresgazda, gépész. így érthető, hogy a 825 hold 791 négyszögöl megváltás alá eső területből minden bonyodalom nélkül meghagytak a tulajdonosnak 200 holdat, aki ugyanakkor Kerecsenyben szétosztott birtokain is megkezdte a búza aratását, amint azt már említettük. A felosztható birtok 600 hold volt, ami a birtokon élő cselédek és a faluban élő nincstelenek helyzetét jelentősen javíthatta volna. A törpebirtokot 8 holdra egészítették ki, sőt ha három gyermeke volt, akkor még ehhez hat holdat adtak. Az ötgyermekes cseléd juttatását viszont 10 holdban határozták meg éppen a volt uradalmak tisztégviselőiből kikerült vezetők. így történhetett meg az, hogy igénylők hiányában 1945 tavaszán 120 hold maradt meg. Dervalics és emberei befolyása igen nagy volt. Egykori cselédei 1945 decemberében ezt így panaszolják: ,,A földosztó bizottság elnöke és tagjai tavasszal foganatosítottak ugyan földosztást, de azt mondták, hogy csak papíron marad, mert abból úgy sem látunk semmit, vagyis visszakapja az uraság. Mi is kaptunk földet, de a Földigénylő Bizottság ilyen beszédekkel tartott és ijesztgetett minket, hogy senki sem léphet birtokba."

62 A volt birtokos így elérte azt, hogy csak 46 hold termést takarítottak be és osztottak ki maguk között a cselédek. A kiosztott földeken birtokba csak a betakarítás után léphettek. A földbirtokos Kerecseny határában levő 70 hold erdejét is használta. A fát kitermelte és árusította. A közellátás céljára utalt fát nem adta oda pénzért, hanem csak kukoricáért és gabonáért. A Megyei Tanács jelentést kért a KFB-tól. Elnöke beismeri, hogy 200 holdat hagytak, holott birtoka 678 hold volt. A továbbiakban írja, hogy július 12-én kaptunk felszólítást a kommunista párt kiküldöttjétől, hogy ne várjunk . . . hanem mérjük ki. . . Dervaricsnak még 100 holdját." Ez sem történt meg, csak majd egy újabb utasításra. A KFB elnöke nem fogadta el, hogy a cselédek csak 46 hold termést kaptak, hanem szerinte 140 holdról takarítottak be. Sőt a következőket írta: „... Dervarics már előre kimérte az összes volt cselédeinek augusztus l-ig az egész konvenciójukat, és mindegyiknek ezen felül is adott 1 mázsa gabonát. Ezen kívül kapták a Dervaricsnak maradt földjein learatott gabonából a 8-ik részt."

63 Hát ez a parasztérdekek elárulását jelenti. Hiszen éppen az 1/8 aratórész mutatja, hogy továbbra is a régi módszerekkel a részes aratókkal művelteti földjét. Legfeljebb változás az, hogy nem 1/11, illetve 1/12 részért végezte el a munkát, mint egy-két évvel azelőtt tette. 61 KFB jegyzőkönyve, 1945. április 22. S MF. Surd. Zml. s- NFI. Tl. cs. Kilimán. A volt cselédek panasza, 1945. december 22. Zml. 63 Uo. Horváth István elnök jelentése. Zml.