Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt
sokáig elhúzódott — nem eredményezett lényeges változást a nagybirtokrendszerben. Elég arra hivatkoznunk, hogy 1935-ben a 3000 holdnál nagyobb birtokok összesterülete 1 908 328 kataszteri hold, az ország területének 11,9%-a, ami körülbelül 300 tulajdonos között oszlott meg. ü Zala megyében hét 3000 holdnál nagyobb birtokot tart nyilván az 1935-ös birtokstatisztika. Természetesen ez az aprófalvas zalai településviszonyok között közigazgatásilag igaz, de gazdasági egységeket véve alapul már nem. Elegendő hivatkoznunk a több községre kiterjedő volt Eszterházy erdőgondnokságok területére. Az ellenforradalmi rendszer a földreform demagógiájával próbálta maga mellé állítani a paraszttömegeket. A földrendezés során az országban 705 468 kat. hold szántót és 39 178 kat. hold házhelyet parcelláztak ki. Ez a 100 holdon felüli birtokoknak csupán 9%-át érintette. A végrehajtásból tudjuk, hogy ennek a földnek egy része viszonylag gyorsan kicsúszott a parasztok kezéből. Nagyon sok esetben a földmüveléssel nem foglalkozók: jegyzők, vállalkozók, iparosok szerezték meg. Az említett földbirtokból elégítették ki a rendszer támaszát jelentő vitézeket, mintegy 33 000 kataszteri holddal. 7 Zalában az ellenforradalmi rendszer földbirtokrendezése ugyancsak szerény méretű volt. Mindössze 15 910 kataszteri hold szántót és 753 kataszteri hold házhelyet parcelláztak ki. Ez a jelenlegi megye területének mindössze 2,93° o-a. A dunántúli átlag 4.54° o, az országos pedig 4,63" (> volt. Még a vitézi telkekből is kevesebb került kiosztásra Zalában mint másutt. Itt még rájuk sem volt szükség. A megye az ország 3,53%-a, területe 328 471 hektár. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1930-as népszámlálás statisztikai adatai alapján 328 014 hektár a jelenlegi megye terület. A lényegtelen eltérés ellenére a pontosabbnak mondható 1935-ös összeírást alkalmazzuk számításainknál. Zala a megyék sorrendjében nagyság szerint ma a 17. helyen áll. 8 A lakosság száma 1970-ben 267 184 fő volt, az ország népességének 2,58%-a. Népsűrűsége 81,3 fő/négyzetkilométer, a megyék sorrendjében a tizedik. A települési viszonyai évszázadok óta kedvezőtlenek. Az említett népesség napjainkban is 245 kisebb-nagyobb községben él, amelyhez még sok külterületi lakott hely tartozik. Egy településre átlag 1090 fő jut. Ha a két várost. Nagykanizsát és Zalaegerszeget levonjuk, akkor egy községre mindössze 776 fő jut. Természetesen a megye egyes részei, egyes járások között is lényeges eltérések mutatkoznak. A jelenlegi lenti járás községeiben 38 954 ember él. Egy falura átlagban 510 ember jut. A régi lenti járás községeiben 1941-ben átlag 453 ember élt. A zalainál rosszabb településszekezettel hazánkban sehol másutt nem találkozunk. Még Baranya megyében sem ilyen alacsony az egy községre jutó lakosság száma. Természetesen Zalában is a lakosság száma szerint a községek jelentős eltérést mutatnak. 1 ' 6 Magyarország földbirtokviszonyai 1935. évben. Bp.. 1936. 12—13. 1. 7 Uo. 56. 1. " 1970. évi népszámlálás, 1. Előzetes adatok, 1970. 24. 1. 9 1970. évi népszámlálás, 15. Zala megye adatai, 342—343. 1.
