Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt
A Zala megye birtokviszonyai sem jobbak az ellenforradalmi rendszer idején az átlagosnál. Az 1925-ös és 1935-ös birtokstatisztikák az átlagosnál mostohább viszonyokat tükröznek. A birtokviszonyokat az alábbiakban kívánjuk bemutatni. Birtok területe (hold) Zala Dunántúl Magyarország Egy holdnál kisebb szántó nélkül 8 327 40 842 109 340 Egy holdnál kisebb szántóföldes 14 214 93 424 203 063 1—5 holdas birtok 93 232 672 359 1 620 942 5—50 holdas birtok 185 747 2 184 262 5 654 125 50—100 holdas birtok 19 127 263 381 1 008 597 100—500 holdas birtok 86 963 762 886 2 251 629 500—1000 holdas birtok 55 221 502 091 1 272 054 1000—3000 holdas birtok 69 082 1 006 586 2 053 766 3000 hold feletti birtok 35 527 850 131 1 908 308 Százalékos kimutatásban 850 131 Zala Dunántúl Magyarország Egy holdnál kisebb szántó nélkül 1,45 0.64 0,67 Egy holdnál kisebb szántóföldes 2,50 1,44 1,26 1—5 holdas birtok 16,43 10,54 10,07 5—50 holdas birtok 32 73 34,25 35,15 50—100 holdas birtok 3,37 4,13 6,27 100—500 holdas birtok 15,32 11,96 14,00 500—1000 holdas birtok 9,73 7,87 17,90 1000—3000 holdas birtok 12,17 15,78 12,76 3000 hold feletti birtok 6,26 13,33 11,86 99,96 99,94 99,94 Szembeötlő az egy holdnál kisebb birtok magasabb átlaga az országosnál és a dunántúlinál. Ez az első pillanatra azt sugallja, hogy a tulajdonviszonyok jobbak voltak Zalában. Ha azonban alaposabban vetjük vizsgálat alá, az derül ki, hogy a félfeudális viszonyok között, a gazdasági fejlődés minimális lehetősége mellett ugyan a tulajdon megmaradt, de gazdasági jelentősége igen kicsi, legfeljebb annyi, hogy az embereknek lehetőségük maradt télre valahová meghúzódni. Ezt egyébként alátámasztja az egy holdnál kisebb birtokosok nagy száma mely a kapitalista kor mezőgazdaságának elmaradottságára is utal. A tőkés árutermelés még a differenciálást sem végezte el a zalai falvakban. A gazdasági viszonyok meghatározásához hozzátartozik az adott területen élő népesség száma, foglalkozása és annak differenciáltsága. Az őstermelők aránya Zala megyében 1920-ban 73,1%, a Dunántúlon 65,4%, Magyarországon pedig 55,8% volt. Az őstermelők közül a keresők aránya Zalában 75,4%,a Dunántúlon 67,5%, Magyarországon pedig 56,7% volt. 10 Ezekből is látszik, hogy a megye életében az őstermelés, a mezőgazdaság szerepe a döntő. A két háború közötti gazdálkodás sem hozott lényeges változást. Állításunk igazolására idézzük az 1949-es népszámlálás adatait, amelyek Simonffy Emii; Zala megye mezőgazdasága 1919-ben. Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság történetéből, 149. 1.
