Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

\ birtoka volt. A Márai Terézia kori urbárium szerint az úrbéres föld 1284 hold volt. Ha ezt magyar holdnak vesszük és átszámítjuk kataszteri holdra, akkor a jobbágyok kezén 963 kataszteri hold volt. Az 1935-ös birtokösszeírás szerint a község határa 4236 kataszteri hold, amelyből az Eszterházyak birtoka 3281 hold. A parasztok tulajdonában mindössze 955 kataszteri hold maradt, azaz kevesebb, mint Mária Terézia kori urbérösszeírás idején volt.

1 A földesúri erdő körülfogta, körülzárta és egyben a világtól is elzárta Szilvágy községet. A Mária Terézia kori 36 telkes és 5 zsellér jobbágy utódainak száma 1870-ben 357 fő volt, 1941-ben pedig 568 fő. A növekedés 211 fő. A felszabadulás után meginduló népmozgás, az új lehetőségek keresése az elvándorlásban nyert kifejezést. A lakosság száma 1969-re 493-ra csökkent, tehát 1870. és 1969. között a tényleges szaporodás mindössze 75 fő.'

2 Kerkakutas úrbéri tabelláján a XVIII. század második felében 77 hold belsőséget 1350 hold szántót 181 hold rétet írtak össze. Az így kapott 1608 hold 1206 kataszteri holdnak felelt meg. 1935-ben a 3471 holdas község határából a parasztok kezén lévő összes föld 1498 kataszteri hold volt. Ha ebből levonjuk a községi közbirtokosság 140 kataszteri holdját, akkor a Mária Terézia kori viszonyokhoz képest a parasztok kezén levő belsőség, szántó és rét területe mindössze 162 kataszteri holddal növekedett. E gyarapodás felét, 78 holdat pedig a Horthy rendszer „földbirtok rendezése" adta. A lakosság száma 1870-ben 509, 1941-ben pedig 626 fő volt.

3 Ugyanezek mondhatók el Kerkafalvára (Kerkapéntekfalu és Kerkanémetfalu) is. A 2504 holdból 1935-ben 1185 kataszteri hold volt nagybirtok. A megmaradt 1419 hold az előzőekben alkalmazott átszámítás szerint az 1770-es években 1062 holdat tett ki (belsőség, szántó, rét). A legelő és az erdő közös használatából az úrbéres tagosításkor 155 kataszteri hold jutott a községnek. Ennek hozzáadásával a régi úrbéri föld 1217 kataszteri holdat tett ki. 170 év alatt mindössze 202 holddal növekedett a paraszti művelés és tulajdon alatt álló föld. A község lakossága 1870-ben 612, 1941-ben pedig 521 fő volt/

1

. A földéhség, a nagy várakozás ad magyarázatot arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődő földindulás 1919-ben harcba vitte a magyar parasztságot is. Hozzányúlt a földhöz, elvette évszázados jussát. így Zala megyében is létrehozta az első termelőszövetkezeteket.

5 A Tanácsköztársaság bukása után a hatalomra került ellenforradalmi rendszer ezért a földosztás demagógiáját volt kénytelen uralma kiépítéséhez felhasználni. Az ellenforradalmi rendszer földreformjának végrehajtása — amely 1 Úrbéres viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. 1970. Akadémiai Kiadó, 400—101. 1. 2 Magyarország birtokviszonyai 1935-ben. 116—143. 1. 3 1970. évi népszámlálás, 15. Zala megye adatai, 340^341. 1. 4

Uo. 5 Lásd bővebben dr. Simonffy Emil: Zala megye mezőgazdasága 1919-ben. Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság Zala megyei történetéből, 197-1.