Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A végrehajtás kezdete Zala megyében

Letenye földigénylése szintén tartalmaz néhány olyan vonást, ami más községekben nem fordult elő. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy ehhez a feltételek sem voltak meg más községekben. Egyik jellemzője, hogy a rendelkezésre álló föld viszonylag nagy volt. Andrássy Sándor gróf 2813 holdas birtokához még hozzákerült Skoda György 248 holdas gazdasága. A több mint háromezer holdból az államkincstár kezébe jutó erdő, rét és szántó 958 hold volt. Az egységes közigazgatású községben a föld igénylése a régi közigazgatási egységek szerint történt. Legelőt kapott Letenye Egyeduta Béc 200 holdat 60 holdat 30 holdat. Béc ezenkívül még 27 hold nádast is kapott. A községrészek juttatása megfelelt a lakossági és gazdasági arányoknak. Az egyéni juttatottak száma a rendelkezésre álló föld nagysága miatt is magas volt, összesen 748 személy kapott földet az alábbiak szerint: Gazdasági cseléd Mezőgazdasági munkás Törpebirtokos Kisbirtokos nős fiúgyermek Erdészeti alkalmazott Egyéb (tisztviselő, iparos stb.) 91 fő össz. 176 fő össz. 383 fő össz. 11 fő össz. 3 fő össz. 84 fő össz. 292 hold 320 hold 711 hold 11 hold 3 hold 57 hold 1200 rj-öl 450 rj-öl 1000 HJ-öl 600 П-öl 300 D-öl - D-öl összes : 748 fő össz. 1396 hold 300 D-öl Házhelyre közel 94 holdat tartalékoltak, hiszen az igénylők száma 354 fő volt. A számok mögött azonban éles ellentétek húzódtak meg. Az 1945. április 25-én keltezett birtokösszeírási íven a hatgyermekes cselédnek csak négy holdat javasolt a KFB. A háromgyermekes napszámosnak öt holdat, az ugyancsak háromgyermekes ácsnak pedig négy holdat kívánt juttatni, amikor saját birtoka is két hold volt. A teljesen nincstelen községi pásztornak, akinek szintén volt gyermeke, semmit sem javasoltak. Szintén egy gyermekes cipőfelsőrész-készítőnek, akinek 800 d-öl saját birtoka volt, 800 ü-ölet javasoltak. A példákat még sorolhatnánk. Viszont a földigénylő bizottság azon kevés kivételek közé tartozik, amely elfogadta a cigányok földigényét, még ha mérsékelt keretek között is. Ahol elfogadták a cigányok földigényét — elsősorban lakhely kialakítására —, ott is általában a rendelkezésükre bocsátott földet a községnek adták át, adták tulajdonba. Letenyén egyedi és differenciált juttatásban részesültek a cigányok. A földigénylő kilenc cigány családnak az alábbiak szerint juttattak földet: öt család egyenként 800 D-öl, két család egyenként 4 holdat, 1 család 1 hold 800 D-ölt, és egy család 1 hold földet kapott.8 Letenyén a nagyszámú íöldigénylő és igényjogosult, valamint az iparosok és nem mezőgazdasággal foglalkozó juttatottak közötti összecsapás várható л NFI. 9. es. Letenye, FöldigénylőJt összeírási íve, 1945. április 25. Zmi.