Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A végrehajtás kezdete Zala megyében
volt. Ebből pedig az következik, hogy az 1945 áprilisában végrehajtott földosztás ellen több támadás indul. Néhány epizódját vizsgáljuk meg csupán. 1945 novemberében a Megyei Földbirtokrendező Tanács visszavonta a volt Andrássy uradalom malmának és fűrésztelepének egyedi juttatását, amit a letenyei földigénylő bizottság 1945. április 26-án id. Galácz József, ifj. Galácz József és Sárdy János részére adott. A visszavonás hivatkozik az 5600/1945. sz. rendeletre azzal, hogy azt а КБТЗ nem vette figyelembe. Meg kell említenünk, hogy a rendelet 1945. június 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben, tehát annak szellemében nem cselekedhetett. A visszavonás további indoklása, hogy azt a község tulajdonába kellett volna juttatni. 29 1946. január 8-án kelt megyei Földbirtokrendező Tanács határozatában az iparosok és közalkalmazottak juttatását vonta vissza. A reform végrehajtásának első heteire jellemző, az is, hogy helyenként kevesen igény éltek földet. Amint láttuk, még a földigénylő bizottságok tagjai sem igényeltek minden esetben. Ebből következik, hogy a későbbi időkben az igénylők száma emelkedett. Ennek okait vizsgálva az alábbi általánosításokat vonhatjuk le — amit későbbiek során még számos példával bizonyítunk: A front átvonulása után pár nappal sokan nem mertek földet igényelni. A fasiszta propaganda a győzelemről még nem foszlott szét, hiszen pár héttel azelőtt a csodafegyverekről szónokoltak, írtak, ámították, és megfélemlítették a lakosságot. Hozzájárult a reakciós suttogás, amelyben szerepet játszottak a volt földbirtokosok és embereik. Sokan várták és kívánták a háború előtti rend restaurálását, s ezek még mindig a közigazgatás vezetői. Ebből fakadt, hogy a közigazgatás általában passzívan szemlélte a parasztok földosztó tevékenységét. Nem lebecsülendő az sem, hogy Zalában az egyháznak jelentős birtokai voltak, ugyanakkor a vallásosság igen erős. A papi földekhez egyesek az igény jogán sem mertek hozzányúlni. Máshol éppen a pap iránti tiszteletből a legjobb földeket hagyták meg. Az egyház nem volt ilyen szerény. A harmincholdas juttatási igényhatárt általában túllépte. Az eddig felvetett problémák és gondok előre vetítik a végrehajtás során jelentkező számos kérdés, ellentét megoldásának szükségességét. Ezek koordinálása abból a szempontból, hogy az egyik falu határában viszonylag bőven, a másikban még nagybirtok megléte ellenére sem volt kiosztható föld, szükségessé tette a megyei szerv létrehozását, amire a rendelet megalkotói eleve gondoltak. A Megyei Földbirtokrendező Tanácsoknak azért igen fontos szerepe volt a földreform végrehajtásában, az egy községen belüli ellentétek feloldásában, a jogos és jogtalan paraszti panaszok megvizsgálásában és jogorvoslat nyújtásában. Az apró falvas Zalában, ahol nagy tömegek nem álltak egy-egy földigénylő bizottság mögött, a megyei földbirtokrendező tanácsoknak kellett vagy kellett volna ott állni a reform végrehajtásakor, és biztosítani a rendelet végrehajtását. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a megyei tanács 1945 tavaszán mikortól és milyen mértékben tudott bekapcsolódni a reform végrehajtásába. -•> Uo. Megyei Tanács határozata, 1945. november 30. Zml.
