Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A végrehajtás kezdete Zala megyében
volt három gyermeke, Csapi KFB 5 tagjából 3 cseléd és kisbirtokos. Fityeháza földigénylő bizottsága 13 tagjából egyetlen 5 hold feletti volt, a többi agrárproletár, részesmunkás volt. A kilimáni KFB 9 személyéből az egykori uradalom kertésze, gépésze, 4 cseléde mellett 2 napszámos a tagja, összesen 25 gyermekük volt. Szegényparasztok voltak a KFB tagjai Magyarszerdahelyen is. A bizottság 9 tagjának 36 gyermeke volt. Cselédekből és szegény parasztokból állt a novai KFB, amely a megye egyik legradikálisabb, legkövetkezetesebb földigénylő bizottsága volt. A földigénylő bizottságok jelentős része a parasztság igen széles rétegét képviselő 5 holdon aluli és teljesen nincstelen agrárproletárok és cselédek mellett az 5—10, sőt 10 holdon felüli parasztgazdák közül került ki. Nem kevés azon bizottságok száma, amelyben kézművesek is helyet kaptak. Az uradalmak kézművesei: gépészek, kovácsok, bognárok és molnárok általában képviseltették magukat, ugyanezt tapasztaljuk az uradalmi kertészek, vincellérek, majorgazdák és ispánok, intézők esetében is. Igaz, a rendelet végrehajtási utasításainak 14. §-a lehetőséget ad a képesített, okleveles gazda földigényére: ,,Méltányos esetben a rendelet keretei közt földhöz juttatható.. . aki állás és kenyér nélkül marad." Sormás KFB-a 16 főből állt. Közülük 4 cseléd, 7 napszámos a többi törpebirtokos volt. 18 Az Országos Földbirtokrendező Tanács 6. sz. elvi határozata kimondja a volt gazdaságok konvenciós iparosainak, valamint a falusi kézműveseknek az igény jogosultságát. Itt feltétel az, hogy ha kisebb lélekszámú községben élnek, s így az iparűzés nem biztosítja megélhetésüket, valamint már időnként azelőtt is mezőgazdasági munkavállalók (napszámos, részesarató, részesbérlő) voltak. A határozat ugyanakkor kimondja, hogy az ilyen iparosoknak arányosan csak kisebb birtok juttatható. A nagyobb létszámú községekre viszont határozottan kimondja: „Ezen a címen azonban ne jussanak földhöz a nagyobb létszámú községek önálló iparosai." A megye gazdasági és települési viszonyainak tárgyalásából kiderült, hogy a községek oly aprók, hogy Zalában gyakorlatilag minden kézműves foglalkozott földműveléssel is. Ezt alátámasztja a már említett tény, hogy a megye kettős foglalkozású birtokosai között elsősorban iparosokat kell keresnünk. (A számuk 5751, vagyonuk 14 033 kat. hold.) A földigénylő bizottságokban 1945 áprilisában más foglalkozású személyeket is találunk. Abból a tényből, hogy a rendelettel sok esetben felkeresték a község tanítóját következik az, hogy a bizottságokban velük is találkozunk. Még katolikus plébános is tagja volt a KFB-nek Miklósfán. Falusi kereskedők, szatócsok, kocsmárosok szintén tagjai voltak több helyen a bizottságoknak. Uradalmi gazdatisztek közül helyenként főintézők is bizottsági tagok voltak. Ezután vizsgáljuk meg konkrét példákon keresztül a bizottságok működését. Nagykanizsa város is földigénylő bizottságot hozott létre. Első elnöke, Vécsey Barnabás városi műszaki tanácsnok volt. Tagja volt dr. Hámory Zoltán Sormási Kí'B összetétele, 1945. június 17. NFI. 14. CS. Zml.
