Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A végrehajtás kezdete Zala megyében

törvényszéki bíró, a későbbi megyei II. sz. földbirtokrendező tanács elnöke. Nagyrécsén Horváth István ács volt a biz,ottság elnöke. Orosztonyi KFB elnöke kocsmáros. Pakodi földigénylő bizottság tagja Csontos Miklós és Mészáros Elemér volt. Az előbbi megyei hivatalnok volt, akit később a főispán Balatonfüredre helyezett szolgálattételre, az utóbbi pedig iparos, aki a KFB elnöki tisztjét is betöltötte.

19 Pátró község bizottságának elnöke asztalos mester, Surd KFB első elnöke postamester, tagjai között volt asztalos, vegyeskereskedő és ácsmester.

20 A szepetneki KFB elnöke kocsmáros. Zalaboldogfán a bizottság tagja egy nyugalmazott rokkant százados, aki magának 7 holdat javasoltatott.'1 Zalaigrice földigénylő bizottságának elnöke kereskedő-kocsmáros, sőt kőműves mestersége is volt. A zalakarosi KFB első elnöke Szenyéri János uradalmi gazda. Bucsuta KFB elnöke kereskedő, akinek 2 hold birtoka volt. A bucsutai elnök 1945 novemberében felmentését kérte, felesége és gyermeke betegségére hivatkozott, majd így írt tovább: ,, . . . az elnöki tisztséggel járó munkát tovább vállalni nem tudom, tisztelettel kérem a vármegyei Földbirtokrendező Tanácsot ezen tisztségem alól felmenteni szíveskedjék, . . . mert én úgy is mint kereskedő, bár földműveléssel is foglalkozom, a fennálló törvény szerint nem lehetek elnök vagy még bizottsági tag sem.

2

'

2 A juttatott földről azonban nem mondott le. Ugyanezek tapasztalhatók a többi nem paraszti bizottsági tag magatartásában. Galambokon a bizottság tagja, majd elnöke egykori uradalmi gazda lett.'

2;i Az eddigiekből következik, hogy a földigénylő bizottságok megváltoztak, többször átalakultak. Ebben az átszervezésben, átalakulásban a megye sajátosságaiból következően két irányt lehet megállapítani. Az egyik az, hogy az áprilisi kezdeti bizalmatlanság és félelem után a felszabaduló, megerősödő paraszti igény miatt a bizottságok átszervezésével radikalizálódás a kézműveseket és a birtokkal rendelkező gazdákat kiszorította a juttatott földről és a bizottságokból. A másik folyamat is megtalálható, amelyben az áprilisi napokban visszahúzódó kisbirtokosok és helyenként az öt—tíz holdasok is arra törekednek, hogy birtokaikat kiegészítsék. Az ötholdas gazdák igaz igényjogosultak, de Zala megyében, ahol a reform végrehajtása során a juttatási átlag 2,8 hold volt, ott a kisebb darab földért is komoly harc folyt. Ezért az említett parasztréteg elsősorban a nagyobb juttatást élvező egykori cselédek kiszorítására törekedett. Erre a lehetősége is megvolt, mert a cselédek megmaradtak a majorokban, a pusztákon, hiszen másutt lakásuk nem volt. így a községtől és néha a földigénylő bizottságtól is félreestek. Ezért fordulhatott elő, hogy a korábbi jutttatásaik felülvizsgálat alá estek az ő megkérdezésük nélkül. A földigénylő bizottságok alakulására és változására, új bizottságok megválasztására a párt és a politikai viszonyok is hatottak. Ez a magyarázata annak, hogy 1946 kora tavaszán számos bizottság átalakul, felbomlik, s 19 ZFI. 70. cs. Bakod. 1945. október 7-i jegyzőkönyv, Zml. 20 S MF. Surd község KFB-nak összetétele, Zml. 21 ZFI. 72. es. Zalaboldogfa, 1947. március 14-i jegyzőkönyv, zml. 22 NFI. 4. cs. Bucsuta. KFB elnökének levele, ií>45. november 9. Zml. 23 NFI. 4. cs. Galambok, 1945. júliusi adatok. Zml.