Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Az elmaradottság még az adórendszerben is kifejezésre jutott, amely a feudális eredetű nagybirtok érdekeit szolgálta. Mint ismeretes, az adózás alapját a kataszteri tiszta jövedelem jelentette. Alakulása a megyén belül is lényeges eltérést mutat. Ezt az alábbi táblázat szemléletesen ismerteti. Lenti járás 62 404 kat. hold 273 048 aranykorona 4,37 átlag Letenyei járás 79 374 kat. hold 538147 aranykorona 6,77 átlag Nagykanizsai járás 87 317 kat. hold 891498 aranykorona 10,20 átlag Novai járás 60 474 kat. hold 256 662 aranykorona 4,24 átlag Pacsai járás 75 964 kat. hold 647 761 aranykorona 8,52 átlag Zalaegerszegi járás 99 088 kat. hold 724132 aranykorona 7,30 átlag Zalaszentgróti járás 46 224 kat. hold 449 620 aranykorona 9,72 átlag Nagykanizsa v. 12 693 kat. hold 145 695 aranykorona 11,47 átlag Zalaegerszeg v. 6 071 kat. hold 89 603 aranykorona 14,77 átlag Somogyból átker. 30 959 kat. hold 221138 aranykorona 7,14 átlag Vasból átker. községek 6 872 kat. hold 47 387 aranykorona 6,89 átlag 567 440 kat. hold 4 284 691 aranykorona 7,55 átlag A kataszteri besorolást a múlt század második felében készítették, azonban ekkora eltérések mégsem voltak indokoltak. Azokban a járásokban, ahol a nagybirtok túlsúlyban volt, valamint a volt kisnemesi falvakban az egy holdra eső aranykoronajövedelem a legalacsonyabb. Ha az adott közigazgatási egységen belül, egy község határában tesszük vizsgálat tárgyává az aranykorona-jövedelmet, azonnal kiderül, hogy a paraszti kézben levő földek besorolása magasabb, ami az adókivetés igazságtalanságát szembeötlővé teszi. Amikor a birtokok besorolását vizsgáljuk, olyan látszat is jelentkezik, hogy az alacsony besorolás az erdő- és legelőterületek nagyságától, meglététől függ. Az alacsony besorolású letenyei, novai és lenti járásokban az erdőterület 33,2— 28,7% között mozgott. A három járás területén 52 611 kat. hold erdő volt. Ha az erdőhöz hozzáadjuk a legelők területét, akkor az alábbi művelési viszonyok, a belőlük eredő gazdasági lehetőségek válnak nyilvánvalóvá. Járás erdőterülete legelőterülete együtt százalékban Letenyei 26 408 hold 5 569 hold 40,21 Novai 18 277 hold 4 807 hold 38,14 Lenti 17 926 hold 5 677 hold 37,79 Vizsgáljuk meg ugyanezt a megye többi járásában: Nagykanizsai 16 521 hold 11 902 hold 32,53 Zalaegerszegi 22 718 hold 3 528 hold 26,46 Pacsai 12 418 hold 9 163 hold 28.46 Zalaszentgróti 6 900 hold 2 789 hold 20,90 Vizsgálódásunk alapján az erdő egymagában még nem ad választ kérdésünkre. Ha figyelembe vesszük azokat a járásokat, ahol a nagybirtok kezében van az erdő zöme, ott igaz az, hogy az arany korona-jövedelmet igen alacsony szinten állapították meg. Ezekben a járásokban, illetve községekben a paraszti birtok besorolása is kedvezőbb volt, ha nem is oly mértékben, mint a nagybirtoké.