Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Az alacsony árak forrása Zala megyében nem volt a magasabb szintű gazdálkodás vagy a belterjesebb termelés. Az eddigi vizsgálatunkból, a felsorolt tényekből ez egyértelműen következik. Az igazi okot a bőséges és rendkívül rosszul fizetett munkaerőben találjuk. Csupán néhány adattal kívánjuk a már előzőekben érintetteket kiegészíteni. 1930-ban a gazdasági cselédek és gazdasági munkások száma az alábbi volt. Gazdasági cseléd Gazdasál d munkás összesen Férfi Nő Férfi Nő Zala megye 10 085 209 16 379 6 752 33,425 Somogy megye 16 574 283 17 081 8 795 42 633 Baranya megye 7 571 393 9 129 4 053 21 146 Vas megye 8 137 130 9 545 2 745 20 554 Dunántúl 88 090 1 659 119 921 39 741 249 411 Magyarország 212 455 3 431 424 587 129 762 770 235 A lakosság számához viszonyítva a felsorolt megyék és országos átlag felett volt a cselédek és gazdasági munkások száma. Kivételt Somogy jelentette, ahol még a zalainál is több cseléd és mezőgazdasági munkás volt. A viszonyok megértéséhez hozzátartozik az is, hogy az őstermelők és eltartottjainak aránya Zala megyében a legmagasabb volt. Számszerűen ezek száma 256 680 fő, a lakosság 70,2%-a. Somogyban ugyanakkor 69,6, Baranyában 67,7, Dunántúlon 61,5 százalék volt az őstermelők aránya. Az országos átlag pedig még ennél is kisebb volt. Az őstermeléssel foglalkozók közül a keresők száma 122 352 fő volt, amelyből 10 294 cseléd és 23 131 gazdasági munkás. A cselédek és a mezőgazdasági munkások elhelyezkedéséhez, munkavállalásához tekintetbe kell vennünk azt a földterületet, ahol őket egyáltalán foglalkoztatni lehetett. Ha a régi Zala megyében az összes 20 holdnál nagyobb gazdaság szántó, kert, szőlő és rét területét — 195 955 kataszteri holdat — vesszük figyelembe, akkor egy cselédre, illetve egy mezőgazdasági munkásra 5,8 hold jutott. Ha a 20—50 holdasok kategóriájában csak a tulajdonosokat és a bérlőket szintén dolgozóknak vesszük, és figyelmen kívül hagyjuk a családtagjaik mezőgazdasági munkáját, akkor már csak 5,4 kat, hold jut a cselédekre és mezőgazdasági munkásokra. Ahhoz pedig, hogy egy részesarató pár 10 mázsa búzát keressen, 14 kat. holdat kellett learatnia. Viszont ezt a munkát 18—-20 munkanap alatt fejezteék be, illetve kellett befejezni. A 20—50 holdasok kategóriáját azért is vettük külön, mert Zalában az egy birtokra eső átlag 29,9 kat. hold volt, amiből a szántó, kert, rét és szőlő átlaga már csak 22,9 kat,hold. így ebben a birtokkategóriában idegen munkaerőt csak a nagy munkaidényben (aratás, cséplés, őszi betakarítás) alkalmaztak. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a ledolgozási rendszert nemcsak a nagybirtok ismerte, hanem a jobbmódú parasztbirtok is. Ezzel pedig a mezőgazdasági cselédekre és munkásokra a megyén belüli munkalehetőségek még tovább csökkentek. A ledolgozás egyik forrása az igaerő hiány. A zalai gazdaságok 26,9° o-a igaerővel és 32,5%-a ekével sem rendelkezett a megye mai területén. Ez pedig a kézi ledolgozáshoz kedvező melegágy volt, amit a nagybirtok és a jómódú paraszbirtok egyaránt felhasznált.