Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Ha az állatállományt a területhez és azon élő lakosság számához viszonyítjuk, az alábbiakat figyelhetjük meg. 1000 lakosra jutott 1000 holdra jutott SzarvasLó Sertés Juh SzarvasLó Sertés Juh marha marha d a r a b Lenti 1895 545 60 545 43 142 15 142 11 járás 1911 55(1 70 441 — 161 20 128 Lete1935 591 72 621 43 182 22 191 13 Lete1895 457 152 579 820 141 47 179 65 nyei 1911 467 136 572 411 174 51 212 64 járás 1935 341 104 627 119 141 42 257 48 Nagy1895 522 134 425 638 189 48 154 231 kanizsai 1911 621 145 700 364 236 55 267 139 járás 1935 459 134 673 133 180 52 263 52 Novai 1895 747 181 903 541 183 44 221 133 járás 1911 763 150 723 367 234 46 222 113 1935 467 106 630 95 163 37 220 33 Pacsai 1895 503 103 422 871 172 35 145 299 járás 1911 551 105 680 475 214 41 264 184 1935 482 100 788 264 204 42 333 111 Zala1895 577 83 603 514 178 25 186 158 egerszegi 1911 584 78 589 313 214 28 214 114 járás 1935 505 89 637 181 210 36 264 75 Zala1895 495 45 497 171 229 20 229 79 szentgróti 1911 531 50 487 87 278 26 255 45 járás 1935 424 59 552 144 233 32 304 79 Somogy 1895 553 128 311 452 167 38 94 137 megyéből 1911 620 168 604 293 197 53 191 93 átkerült községek ф 1935 418 140 546 175 139 46 181 58 Vas 1895 638 44 533 1285 207 14 173 418 megyéből 1911 662 57 433 1352 231 20 153 478 átkerült községek 1935 55!l 42 696 119 238 18 300 51 Nagy1895 125 54 81 37 203 88 132 60 kanizsa 1911 111 42 123 — 233 88 257 — 1935 48 44 102 — 119 107 247 — Zala1895 114 34 181 130 148 44 217 167 egerszeg 1911 73 45 131 — 131 80 234 — 1935 80 27 150 40 155 59 324 87 A táblázatból kitűnik a járások közötti eltérés. A legrosszabb viszonyok a letenyei járásban voltak akár az ezer lakosra vagy az ezer holdra számítjuk ki az állatállományt. Ez abból fakadt, hogy itt volt a legnagyobb az erdőterület aránya. A járás 33,27%-a volt erdő. Hasonló volt a helyzet a novai járásban is. Általános jelenség, hogy az 1000 főre jutó állatállomány a lenti kivételével 1935-ben az 191 l-es állapothoz viszonyítva kisebb. Elsősorban a szarvasmarha tartás és juhtenyésztés esett vissza. Az 1000 lakosra jutó állatállomány vizsgálata azonban a valóságos viszonyok feltárását még nem teszi lehetővé. Például egy erősen iparosodott, sűrűn lakott területen a lakosság számának növekedésével az egy főre jutó állatállomány csökkentő tendenciájú.