Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A reform végrehajtása során felvetődött egyéb problémák
Bárszentmihályfáról hat család költözött Baranya megye Udvard községbe. 24 Murakeresztúrról 87 család jelentkezett áttelepülésre, ami egy kisebb zalai falu lakosságának felelt meg. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. június 25-én 20 családnak engedélyezte az áttelepülést. 25 A jelentkezett családokat Baranya megyébe, a kitelepített volksbundisták birtokára irányították. Gazdaságilag nagyon előnyös helyzetbe kerültek. Ház, gazdasági épületek, felszerelés, jó minőségű és jól művelt föld várta őket. Kaposszekcsőn például Virovecz Károly 13 hold földet és házat, Herman Károly 10 holdat és házat kapott. 20 Az áttelepedett családok helyzete erkölcsi szempontból nehéz volt. Amikor Murakeresztúron a földigénylők száma 600 fő volt, a völgységi járás 28 községéből csak 22-ben alakult meg a földigénylő bizottság, és a 22 községben mindössze 839 személy mert vagy akart földet igényelni. Ebből is volt tíz olyan falu, ahol összesen 66 volt az igénylők száma. 27 Az említett Tolna megyei járásban svábok laktak, akik földet nem igényeltek, földigénylő bizottságot nem hoztak létre, ezért .,. . . az összeírást az elöljáróság teljesítette a Nemzeti Bizottság javaslata alapján. Természetesen így a német lakosok, ahol tudták, mentették egymást." 28 A sváb községekbe került telepeseket rémhírterjesztés, bizalmatlanság, suttogás és lenézés fogadta. Nehezen barátkoztak meg velük, nehezen fogadták be őket. Mindezek ellenére sok család élt a kormány által felkínált lehetőséggel. Murakeresztúrról így telepedett meg Csikóstőtös, Kaposszekcső és Jágónak községekben 15 család. A Murakeresztúrról kitelepültek másik csoportja Nagyatád, Tarany és Görgeteg községben kapott földet. Ide két hullámban 18 család 89 fővel érkezett, és 1946 és 1947-ben véglegesen megtelepedett. A csoportos áttelepülés eredményeként 133 személy költözött el a faluból véglegesen a felszabadulást követő két esztendőben. Nagykanizsáról 1946 júniusában hat család kívánt Baranya vagy Tolna megyébe települni. 21 ' Zala megyébe is történt betelepítés. Számuk igen kevés volt. Egyrészt olyan emberek jöttek, akik a község lakossága által el nem fogadott földet is hajlandók voltak megművelni. így kapott 15—15 holdat Balatonmagyaródon két család a Sponto Vincenzo birtokból, amely tőzeges, lápos területen feküdt. :!0 A demokratikus hadsereg több katonája kívánt Zala megyében földet kapni és letelepedni. így kapott Becsehely községben Balázs István borsfai lakos először 25 kat. hold földet. A németek elleni partizánharcban vett részt. A kért földet a miniszteri megbízott erélyes utasítására kapta meg. A becsehelyi földigénylő bizottság elnöke ezután az OFT-hoz fordult azzal a kéréssel, hogy Balázs István juttatását mérsékelje. Arra hivatkozott, hogy a 11 cselédnek is csak 9—9 holdat tudtak osztani. Végül a nőtlen Balázs István 10 holdas juttatásban részesült. 1 ' 1 2 '' Kimutatás 1946. november 9. ZFI. 67. cs. Bárszentmihályfa. Zml. 2 "' Murakeresztúr közigazgatási iratai. 1496/1946. sz. Zml. 26 Uo. Levél a kitelepítettek juttatásáról. NFI. Murakeresztúr. Zml. 27 Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében. Tanulmányok Tolna megye történetéből, IV. köt. 404. 1. 2« Uo. я Áttelepülési igény. 1946. július 30. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. Zml. ;l Jelentés települtekröl. NFI. U. cs. Balatonmagyaród. Zml. :11 Németh György KFB-elnök fellebbezése a?. OFT-hez. OF— 19Ф5/7Ш7. Bcsehely sz. 192
