Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt
Megjegyezzük, hogy a számításokhoz az 1890-es, 1910-es és az 1930-as népszámlálás adatait vettük figyelembe. Ez azonban az 1 000 főre jutó állatállomány alakulásában lényeges eltérést nem eredményezett. A vizsgálatból kitűnik, hogy a lakosság növekedésével a harmincas évekre az állatállomány csökkenése jelentős, ellentétes mozgás ment végbe. Ha az összehasonlítást számosállatra számítjuk át az 1911-ben alkalmazott kulcs szerint, a cssökkenés ugyancsak kimutatható. S z á m о s á 1 1 a t b a n Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecske összesen 1911 127 524 23 597 25 307 5 766 38 182 232 1935 101 922 23 359 29 423 3 361 10 158 078 Különbözet : —25 602 —233 +4 110 —2 405 —28 —24 154 Az országos állapotokra az volt a jellemző, hogy 1918 előtt egy számosállatra 2,9 kat. hold jutott, 1918 után pedig 3,9 hold. Zala megyében azonban csökkenő tendenciát tapasztalunk. 1935-ben a megyében egy hold szántóra 1,66 számosállat jutott. 22 A megye jelenlegi területén (figyelmen kívül hagyjuk a művelési ágakat) egy számosállatra 3,38 kat. hold jutott. Ebben természetesen szerepe volt az előzőekben már tárgyalt művelési ágaknak, amelyek a szántóföldi művelésnek és az állattartásnak nem kedveztek. Az 1911-hez viszonyított visszaesést a kedvezőtlen piaci kapcsolatok csak fokozták. Ha állatállomány alakulását terület és lakosság arányában hasonlítjuk össze az országos és a szomszédos megyék adataival, 1935-ben az alábbi eltérések tapasztalhatók. Lakosság Terület Sarvasmarha Ló Sertés Juh kat. hold d a r a b Magyarország 8 688 319 16 173 443 1 919 741 885 895 4 676 976 1 450 419 Dunántúl 2 685 509 6 357 184 956 lül 319 411 2 186 636 513 926 Somogy' 385 635 1 156 781 145 595 69 160 369 450 139 256 Baranya 249 997 681 964 99 608 46 678 266 782 56 071 Zala 263 071 567 440 103 791 23 359 147 115 33 611 Százalékos kimutatás a következő meglepő adatokat mutatja: Lakosság Terület Szarvasmarha Ló Sertés Juh Magyarország 100 100 100 100 100 100 Dunántúl 30,9 39,69 49,8 36,1 46,7 35,3 Somogy 4,4 7,15 7,5 7,8 7,8 9,6 Baranya 2,8 4,2 5,1 5,2 5,7 3,1 Zala 3,0 3,5 5,8 2,6 3,1 2,3 Az állatállomány minősége szintén lényeges eleme a gazdasági életnek, amely az ott élő emberek anyagi viszonyaira jelentős hatással lehet. 22 Gunst Péter; A mezőgazdasági termelés története Magyarországon, 1920—1928. 41. 1.
