Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Zala megye állattartása a két háború közötti időben elmaradt az országos, a dunántúli és a szomszédos megyéktől. Elsősorban a szarvasmarha minősége volt gyenge. A földművelő legfontosabb eszköze az igás állat. Ezért vizsgáljuk meg az igaerő helyzetet Zalában és a környező megyékben. Lófogat ökörfogat Tehénfogat összes egyes kettes kettes négyes fogat Zala 2 669 7 762 2 042 461 15 240 28 174 Somogy 5 346 24 236 2 254 1 556 4 571 37 963 Baranya 2 136 18 078 868 2 291 2 560 23 943 Vas 3 356 5 557 3 400 139 16 090 28 542 Az összes fogatok számát illetően Zala megye nem marad el lényegesen a többi megyétől. A jóval nagyobb területű Somoggyal összehasonlítva még jobbnak is mondható. Az igázott állatfajtákban Zala és Vas megye kedvezőtlen képet mutat. E két megyében a legmagasabb a tehénfogatok száma. Mégis ha a vasi és zalai viszonyokat összehasonlítjuk, az előbbié jobbak. Vas megyében 1935-ben 60 594 fejős tehén volt, Zalában 51 862. Vas megyében a tehenek 53,1%-át igázták, Zalában ugyanakkor 58,77%-át. Különösen nagy az ellentét Somogy és Baranya megyékkel való összehasonlításkor. Somogyban a tenyész és fejős tehenek száma 71 049 darab, ebből igázott 10.63%. A közel hatvan százalékos igázási átlag után a falusi lakosság tej és tejtermék ellátottságát igen alacsony szintűnek mondhatjuk. Az állatállomány neveléséhez szükséges feltételek is rosszak. A borjakat a szükséges szoptatási idő előtt választották el, vagy csökkentették a tej mennyiségét. így az állatállomány minőségi romlása már növendék korban bekövetkezett, ami a későbbi szaporulatra és piaci értékesítésre károsan hatott. Ismert és elfogadott gyakorlat volt Zalában, hogy a borjázott tehenet két hét múlva újra igába fogták. Kisebb terhek szállítására pedig még ennél is előbb. A leromlott állományt a gűmőkór támadta meg. Ezt igazolja az is, hogy a selejtes és hízó tehenek száma a már vizsgált, megyékben és országban mindenütt alacsonyabb a zalainál. Selejtes tehenek összes tehénállomány száma százalékában Magyarország 11 191 1,16 Dunántúl 6178 1,36 Baranya megye 391 0,81 Somogy megye 996 1,40 Vas megye 814 1,34 Zala megye 979 1,88 A gyenge minőséghez, a kicsi hozamhoz szokott zalai paraszt ugyanakkor nehezen fogadta el, hogy az állatállomány selejtes. Még a rosszat is jónak tüntette fel. A minőség javítására kereseti viszonyok és értékesítési nehézségek miatt anyagi lehetősége nem volt.