Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Iskolák, intézmények és egyház földigénye - Az egyház igényei

A katolikus egyház birtokigénnyel igen sok esetben élt Zala megyében. Az igény jogosultság alapja általában a kegyúri terhek fedezésének biztosítása. Az igények viszont már igen változatos skálán mozognak. Először azokról az egyházi birtokokról kell szólnunk, melyeknek egy része megváltás alá került. Itt az egyház a 100 hold megtartását óhajtotta elérni. A katolikus többségű Zalában ez általában megvalósult, bár találkozunk olyan KFB-gal, mely a 100 holdhoz is hozzányúlt és alaposan megfaragta azt. A meghagyott 100 feletti igény sem ritka. Kérése többféle címen történt. Legáltalánosabbak az alábbiak voltak. A templom fenntartására a 100 holdat, a plébános és a káplán javadalmazására külön igényeltek földet. A kántortanítónak, helyettesének, harangozónak fizetendő járandóság újabb jogcím volt. Ritkán, egy-két esetben előfordult, hogy az egyházi iskola fenntartási költségeire is kértek földet. A 100 holdon felüli igény egyik forrása az ún. mise alapítványok megtartása. Ugyanis régebben egyes személyek egy-két holdnyi területet az egyházra hagytak lelki üdvükért mondandó misékért. Az egyház ezeket nem tartotta a 100 hold részének, ugyanúgy, mint a templomot és közvetlen környékét. Az egyház igényének másik ága, amikor azok az egyházközségek, plébániák vezetői igényelnek földet, amelyeknek eddig nem volt földbirtoka, hanem a kegyúri terhek fejében valamelyik birtokostól kaptak járandóságot. Voltak olyan plébániák, amelyek kimondottan és valóságban sem rendelkeztek kegyúri jövedelmekkel. 1945-ben mind a kétféle esetben igényjogosultnak léptek fel. Egy különleges sajátosságot is felfedezhetünk. Az egyházi nagybirtok szétesése után új plébániák alakítására a törekvés éppen a nagybirtokhoz tartozó községekben. A KFB-ok az egyház új igényeit még nehezebben viselték el, mint a 100 hold meghagyását. Ezért amikor a Megyei Tanácsok döntéseikben az egyház javára ítéltek, a határozatot végrehajtani vonakodtak. Vizsgáljuk meg most konkrét példákon az előzőekben leírtakat. Balatonmagyaródon a római kat. egyház 24 hold és 1 548 négyszögöl juttatásban részesült már 1945-ben. A birtok átadása késett. Ezért írnak rá a KFB-ra, hogy ,, . . . ingatlant haladéktalanul adja birtokba, mert a területi esperes szerint ezt komoly indok nélkül húzza-halasztja."

2 A Központi Papnevelde ugyancsak a balatonmagyaródi egyházközségnek 40 kat. holdat kért „ ... az újonnan alakított önálló lelkészség részére."

3 A papneveldének erre hosszú évtizedek álltak rendelkezésre a község határában levő 208 holdas birtokából. 1945 tavaszáig ez a gondolat nem vetődött fel. Vizsgáljuk meg a juttatás részletezését is: kapott még — mint említettük — 24 kat. hold 1 548 négyszögölt az alábbi megosztásban: 12 h 1 548 öl a mindenkori plébános javadalmazására 7 hold a mindenkori kántor javadalmazására 5 hold a mindenkori harangozó javadalmazására A juttatás felső határa 30 hold, de már előtte volt 5 hold és 52 négyszögöl birtoka az egyházközségnek. Tehát a 600-as rendelet 50. §-a alapján a felső szinten elégítették ki az igényt. 2 bukács 'Béla MT elnöke levele. 1946. április 18. NFI. 3. cs. Balatonmagyaród. Zml. 3 Uo. Budapesti Központi Papnevelde levele. 1945. május 19. Zml.