Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Uradalmi bérlők és tisztségviselők igényei

tal nem rendelkezőknek biztosítsa. A községi földigénylő bizottságot pedig azzal vádolták, hogy ,,... nem cselekszik, nem érdekli őket az ügy."

19 Kiskomáromban a volt uradalmi tisztségviselőket juttatásban részesítették. Sebestyén Béla nyugalmazott főintéző hét holdat kapott. A községi földigénylő bizottság és a Nemzeti Bizottság őróla írta, hogy a volt uradalmi lakásban él" . . . kinek Keszthelyen is van saját lakása, de a visszanyerendő birtoki tisztsége reményében benne él."

20 A juttatott birtokról 1946 novemberében lemondott. A Budapesti Központi Papnevelde kiskomáromi téglagyárának vezetője nem kevesebbet, mint a gyárat kérte, ,,... annak 25 éve munkása és tizenkilenc éve vezetője. Ezért aztán földet sem kértem, és most semmi juttatásban nem részesedtem."

21 A téglagyár évi kapacitása 200 000 db tégla volt.

22 A volt üzemvezető kérését Kiskomárom, Galambok, Zalakaros, Komárváros négy demokratikus pártjának vezetői támogatták.

23 Az ügynek jelentőséget éppen az adott, hogy tizennégy ember írta alá pártolólag a négy faluból és a négy pártból. Ekkora egyetértés azonban más problémákat takart. A Központi Papneveldének mind a négy falu határában voltak birtokai, amelyeket 1945 tavaszán a községek bizottságai igénybevették és felosztották. A téglagyárat sem akarták meghagyni a régi tulajdonos kezében. Azt bebizonyítani az említett termelési nagyság mellett, hogy a földbirtoknak, a mezőgazdasági üzemnek szerves része, nehezen lehetett volna. Községi kézbevétel már korábban felvetődött, de ebben a négy község földigénylő bizottsága nem tudott megegyezni. Egymás megerősödésétől féltek. A Központi Papnevelde közben elérte, hogy az F.M. 1946. augusztus 1-i határozattal, a bányavölgyi (kiskomáromi) téglatelepet az igénybevétel alól mentesítette. Ezen határozat után támogatta a négy község vezetősége az üzemvezető igényét. Az időközben megalakított kiskomáromi Földművesszövetkezet szintén kérte a gyár juttatását. Az F.M. döntését ezért megfellebbezték, de à Megyei Tanács az előző határozatot fogadta el, és a szövetkezet kérelmét elutasította. 1949 júniusában Zalavármegye Földhivatala határozatában végül is a földművesszövetkezetnek juttatta a téglaüzemet.

24 Orosztonyban a jómódú emberekből alakult első földigénylő bizottság a Magyar Őstermelő Rt. gazdaságvezetőjének öt hold juttatást adott, amelyről később lemondott. Ugyanakkor a községi földigénylő bizottságtól a tartalékföldekből egy részt haszonbérletbe vett. Ehhez kérte, hogy a két szobás lakását, a gazdasági épületeket és a szükséges felszerelést hagyják meg, azokra igényt tart, amit meg is kapott. Az újjáalakult földigénylő bizottság és annak elnöke, a volt uradalmi cseléd, Druskóczi József, a gazdaság vezető juttatását jogtalannak tartotta. Ellene a legkülönbözőbb fórumokon fellépett. A gazdaságvezető viszont a földigénylő is Volt uradalmi gazda panasza. 1945. november 20. ZFI. 27. cs. Elnöki. Szepetk. Zml. 20 A főintéző juttatása. 1945. november 15. NFI. 8. cs. Kiskomárom. Zml. 21 Uo. Tarsoly József kérelme. 1946. november 23. Zml. 22 Uo. и A juttatási kérelem támogatása. 1946. február 18. Zml. 2l

Uo. Véghatározat a téglagyárról. 1949. június 11. zml.