Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Uradalmi bérlők és tisztségviselők igényei

bizottságot és elsősorban az elnököt megvesztegethetőséggel, mulatozással és önkényeskedéssel vádolta. A sok feljelentésre az államrendőrség vizsgálatot indított el, és az elnököt egy időre felmentik tisztsége alól.

25 A vizsgálat során azonban az is kiderült, hogy a gazdaság egykori vezetőjének négyszobás lakása volt. Nagyrécsén az Ihrig-birtokon a volt vincellér és bérlő. Mosdósi János 1936 —1940 közöt 23 kat. holdat bérelt. Ezt a területet 1941-ben Gerencsér Zoltán megvette, de a bérleti viszony továbbra is megmaradt. A bérlő 1945-ben ebből 15 holdat igényelt és kapott, amit később 10 holdra mérsékeltek. Az igényei később növekedtek. Kérte a régi házat is, amit az Országos Földbirtokrendező Tanács a tulajdonosnak ítélt meg.

26 Gerencsér Zoltán, aki a birtokot 1941-ben vette, bepanaszolta a volt bérlőjét, hogy juttatása nagyobb volt, mint a cselédeké. Mosdósi pedig a régi tulajdonost vádolta azzal, hogy kereskedő és Bánokszentgyörgyön van lakása. Ez érthető, mert a volt tulajdonos házát kiigényelte.

27 A tulajdonos és a bérlő vitája annyiban érdekes, hogy közben az igazi rászorultak néhány hold földet megszerezhettek. Pálffy Margit nagykanizsai lakos azon a jogon kért 15 -kat. hold földet, hogy az apja 36 évig volt a Batthyány uradalom erdőmérnöke.

28 Barthos Gyula erdőmérnök ugyanakkor 20 holdas igényt nyújtott be. Szentiványi Károly, egyetemi végzettségű okleveles gazda, gr. Somsich ormándpusztai intézője az Országos Földbirtokrendező Tanácstól az új udvari mezőgazdasági szeszgyárat kérte. Igénye pontosabban a következő volt: a szeszgyár, a hozzá tartozó lakás, a munkáslakások, a melléképületek és a telek. Az Országos Földbirtokrendező Tanács az 5600/1945. F.M. sz. rendelet 23. §-a alapján a kérelmet elutasította. A szeszfőzdéket szövetkezeti tulajdonba juttatta az idézett paragrafus. Az igénylő a rendelkezés értelmében a szövetkezeti szeszfőzdének még tagja sem lehetett volna. Megjegyezni kívánjuk, hogy Szentiványinak a helyileg illetékes községi földigénylő bizottság Komárváros határában 4,5 kat. hold földet adott. A juttatással kapcsolatosan a következőket írta: „Ennyi föld még a legszűkösebb viszonyok között sem nyújthat számomra megélhetést, ezért fellebbezéssel éltem a vármegyei földbirtokrendező tanácshoz mintagazdaság, de legalább is 15 hold juttatása végett, hogy legalább kezem munkája árán tudjam megélhetésemet biztosítani."

29 A megyei juttatási átlag ezzel szemben 2,8 kat. hold volt. A megyében számos jogos földigénylőnek egyetlen holdat sem tudtak adni. Az egyetemi végzettségű, okleveles gazda fellebbezésével éppen azt bizonyítja, hogy a pár holdas és nadrágszíj parcellás mezőgazdaság csak a legszűkösebb életkörülmények biztosítására alkalmas. A nagy számú agrárnépesség életkörülményei megváltoztatásának szükségessége, és más úton való keresése ott lappangott a földreform végrehajtása során minden faluban és a felosztott birtokon gazdálkodó minden földművelőnél. 2

' Volt gazdaságvezető igénye. 1945. november 16,, december 14. és 1946. január 5. ZFI. 14. cs. Orosztony. Zml. 2S A volt bérlő igénye. 1946. november 25. NFI. 13. cs, Nagyrécse. Zml. "Uo. ; A volt erdőmérnok lányának igénye, 1945. november n. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. Zml. M Szentiványi Károly kérelme. 1945. június 15. OF—1945/5540. Újudvar ez.