Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

Vizsgáljuk meg most az igényeket konkrét példákon. Már 1945 áprilisában 337 a földigénylők száma. Ebből 39 cseléd, 93 földműves törpebirtokos és 86 földnélküli. Már ebből is látszik, hogy magas a nem földművelő igénylők szá­ma. Városrendezési célokra már 1945. április 22-én 250 hold igényt jogosnak ismert el az igénylő bizottság. 75 Ebből 120 holdat házhelyek kialakítására, 30 holdat vágóhíd, 30 holdat vásártér és 70 holdat népkert céljára kívánt felhasz­nálni. Valamivel később vetődött fel megfelelő terület igénylése ipartelepítési célokra. A város ezért fordult 1947-ben az Országos Földhivatalhoz, hogy a Mezőgazdasági Közraktárak Rt. 13 hold 368 négyszögöl területét mentesítse. A területet a polgármesteri jelentés gyárövezetnek nyilvánította. A Zalaegerszegi Kerületi Iparfelügyelőség jelentése szerint az említett terület közelében fekszik a MAORT-üzem, a közraktárak, a mészüzem és a gyümölcsfeldolgozó. A be nem épített területet pedig az üveggyár részére tartalékolták, valamint az em­lített üzemek terjeszkedési, bővítési lehetőségét kívánták biztosítani. Az Egye­sült Izzó Fényforrásgyár felépítése előtt a város ipari üzemeinek nagyobb ré­sze valóban az említett területen koncentrálódott. (Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár, Üveggyár, Szeszgyár és Cola Üzem, OGIL, Fúrási Üzem, Közraktárak, Építőipari Vállalat.) Az iparpolitikai törekvéseket a Megyei Tanács nem látja, illetve nem tá­mogatja. A területen városi kertészetet kívánt létesíteni annak ellenére, hogy a polgármester erről így tájékoztatja: kertészet céljára „...nem alkalmas, mert a gyárépítési övezetben fekvő ingatlan teljes egészében ipari célt szol­gál." 76 A területet közben a közraktári munkásoknak ingyenes konyhakertek­nek juttatták, s ezért 1947 tavaszán a munkások azok meghagyását kérték. A házhelyigények kielégítése súlyos problémát jelentett. Csak a MAORT Üzemi Bizottsága 300 dolgozója, munkása részére kért lakásépítésre telket. Igényüket a városi földigénylő bizottság és a Megyei Tanács elvetette. A földigénylő bizottság és a MAORT közötti ellentét abból fakadt, hogy létfontosságú olaj miatt a MAORT-munkások és alkalmazottak élelmiszer- és iparcikk-ellátása jobb volt. A munkások kirekesztése miatt emelt kifogást Dene József és 38 társa, hogy a munkások képviselőit a földigénylő bizottságba nem vették be. 77 A házhelyigények kielégítését végül a földigénylő bizottság úgy akarta megoldani, hogy a mezőgazdasági iskola részére fenntartott 120 holdat kipar­celláztatja, az iskolát pedig Iharosberénybe helyezi át. 78 A vasutasok először élelmezési gondok enyhítése miatt kértek kilenc hol­dat a Batthyány-birtokból. Ezt egy tagban a MÁV Jóléti Szolgálatnak kérik kiutalni. 79 Pár hónappal később 27 vasutas kért kertet, illetve házhelyet. A házhely- és földigények kielégítetlensége sokszor felkavarta a kedélye­ket a városban. Ezek közül a legnagyobb összecsapásra az 1946 február 2-án megtartott gyűlésen került sor. A föld hiánya lehetőséget adott izgága és nem teljesen beszámítható személyek tevékenységére. Ezek közé tartozott Mihalik 74 Birtokösszeírási ív. 1945. április. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. Zml. 73 Uo. Jegyzőkönyv. 1945. április 22. Zml. 70 Uo. Polgármester levele. 1947. október 27. Zml. 77 Uo. Dene József és társai panasza. 1946. november 20. Zml. 78 Uo. KFB állásfoglalása házhely ügyben. 1945. október 28. Zml. 73 Uo. Vasutasok kérelme. 1945. október 2tt. Zml.

Next

/
Thumbnails
Contents