Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

Kálmán, aki 1945 tavaszán a letenyei járásban a földigénylő bizottságok szervezésében vett részt. Már ekkor mániákusan beszél a partizánokról, akiket ki kell verni az országból. A hatás nem maradt el, hiszen Ihrig Károly nagyrécsei birtoka ügyében tett fellebbezésében az említett álhírekre támaszkodott. Beadványában azt állította, hogy birtokán Titó által kiutasított fasiszták kaptak földet. Mihalik baloldali magatartásra, üldöztetésre hivatkozva 25 hold földet igényelt. Később 15 holdról lemondott. Végül hat holdat kapott. A juttatott földön azonnal hozzákezdett a fakitermeléshez. 120 űrméter fát vágott ki azzal a céllal, hogy játékkészítő műhelyt kíván létesíteni 16 munkással. Az üggyel kapcsolatban 1945-ben a Kommunista Párt nagykanizsai szervezete a Megyei Tanácshoz fordult, hogy „ . . . Mihalik Kálmánnak mielőbb értésére kellene adni, hogy az igényelt földet nem kaphatja meg különben, ha fakitermelő munkálatait a kérdéses területen nem hagyja abba." Mihalik az OFT-hez fordult azzal, hogy engedélyezze, hogy 1946. február 7-re a városi földigénylő bizottság és a Megyei Tanács ellen tüntetést szervezhessen. További célja volt a polgármesteri hivatal megszállása. A Megyei Tanács elnökétől egy bizottsággal akarta az iratokat átvétetni. A rendőrkapitányságtól szintén engedélyt kért tüntetés szervezésére.

80 A gyűlés mégis megtörtént 1946. február 2-án, amelyen a föld és házhely kérdés megoldatlanságáért dr. Hámory Zoltánt, a Megyei Tanács volt elnökét vádolta a szónok, Dene József. Jóllehet a földművelésügyi miniszter Hámoryt saját kérésére már 1945. december elején hivatalából felmentette. Nem akarták tudomásul venni, hogy nincsen föld. Ezért új bizottság megválasztásától várták a probléma megoldását. Mihalik a gyűlésen vádiratot olvasott fel a megyei és a városi földigénylő bizottság ellen. Háborús bűnösnek, reakciósnak nyilvánította őket, elítélésüket követeli. Azt állította, hogy a Hámory, a Megyei Földbirtokrendező Tanács volt elnöke és Haba, a városi földigénylő bizottság elnöke által ki nem osztott földön 340 ezer mázsa gabonával kevesebb termett. A hallgatóság sem kívánt, vagy tudott számolni, ha a várost és a teljes határát bevetették volna, ennyi gabona holdankénti 30 mázsás átlag'mellett tudott volna teremni. Hámoryt a politikai rendőrségen feljelentették. A gyűlés szervezői és vezetői azonban maguk sem tudták még az igényjogosultak számát sem. 1200—1500 főre becsülték számukat. Az összes igénybevehető föld alig 1000 hold. Hámoryt továbbá azzal vádolták, hogy 100—200 holdakat igyekezett megmenteni. Viszont az átnézett iratok tanúsága szerint éppen Hámory Zoltán volt az, aki mint a Megyei Földbirtokrendező Tanács II. tanácsának elnöke következetes, gyors és a földigénylők érdekeit szem előtt tartó munkát végzett. Az említett gyűlésen új bizottságot választottak, melynek elnöke Szekszárdi József, a volt Batthyány—Strattmann-birtok majorgazdája lett. A házhelykérdés megoldására albizottságot választottak, melynek elnökévé Dene Józsefet nevezték ki, aki később a földigénylő bizottság elnöke lett.

81 80 Mihalik Kálmán levele az OFT-hez. 1946. február. OF—1916/32071. Nagykanizsa, sz. 81 Jegyzőkönyv. 1946. február 2. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. Zml.