Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

telenül magas juttatásokban részesített. Ezzel a panasszal az illető többször fordult a KFB-hez, de a panasz nem talált meghallgatást, mert „a földigénylő bizottság elnöke őket ennek orvoslásában terrorisztikusan" megakadályozta. A Megyei Tanács felhatalmazta a bizottság megjelent három tagját, hogy a termés elosztására vonatkozó összes panaszokat vizsgálják felül, a jelenlegi elnök beleszólása nélkül, ha szükségesnek tartják, hivják össze a földigénylőket, és másik elnököt válasszanak.

23 Ugyanakkor az is kiderült a panaszból, hogy 1945 nyarán a kenyér biztosítása érdekében Zalacsányban szükségesnek látszott a közös szervezés, közös irányítás és elosztás. A panasz arra is enged következtetni, hogy a gabonafélékből nem az aratás, illetve a cséplés után volt az osztás, hanem a Iában álló gabonát osztották ki — függetlenül a földtől — egy-egy juttatottnak. Ebből eredt a sérelem is, mert az illető egy hold zabtermését kapta meg. Csácsbozsokról Nemes József panaszában a KFB elnökét azzal vádolja, hogy az igénybe vett állatokból egy pár lovat juttatott Balogh Jánosnak, akinek tulajdonában régebbről 8 darab állat volt.

24 Zalaszabarban a KFB hosszú harcot folytatott a volt bérlőkkel és a mögöttük álló járási közigazgatással a földért és gazdasági felszerelésekért. Ugyanakkor az igényjogosultak egy részét •— elsősorban a cselédeket — háttérbe szorította a juttatásnál. Az említettek írják, hogy .,. . . a bizottságban semmi néven nevezhető képviseletük nincsen, ... a volt cselédséget a földosztásnál elsősorban igényjogosultnak jelölik meg, mi pedig mondhatnám ennek dacára még életünk fenntartásához sem elég földjuttatásban sem részesültünk." (Egy illetve két és fél holdas juttatásokat kaptak, kettő pedig juttatásban sem részesült.) „Nem óhajtunk figyelemmel lenni a Földigénylő Bizottságnak ama tanácsaira, hogy mindenki menjen illetőségi helyére földet igényelni, mert ott minket már egyrészt számon kívül hagytak . . ., másrészt... a mezőgazdasági cselédeknek földigénylő jogosultsága mindenkor az eddigi szolgálati helyén van."

25 A panaszból kitűnt, hogy a földigénylő bizottság a régi illetőségi jogra hivatkozva akart a cselédektől megszabadulni. Továbbá panaszolják, hogy a legrosszabb helyen kapták a földet, ugyanakkor mások jobb és több földet kaptak, pedig maguk megművelni sem tudják, ezért ,,. . . arató munkás, illetőleg cseléd szerzésen töri a fejét." Igaz' ez utóbbi már a panaszoknál jelentkező túlzás. Horváth Ferenc cseléd, akit a juttatásból kihagytak, írja: „így kénytelen leszek csavargóvá lenni, mivel munkát és megélhetést nem találok . . ."

26 1946 tavaszán a helyi Nemzeti Bizottság feloszlatta a földigénylő bizottságot, és új megválasztásra hívta össze az igénylőket. A földigénylők 44 szavazattal 18 ellenében a régi vezetőséget erősítették meg. Ennek ellenére a 18 szavazó Márkus Zsigmond asztalost választotta meg elnöknek. Az új KFB magához vette a vezetést. A régi elnököt az államrendőrséggel őrizetbe vé23 Uo. Csertán Ferenc panasza. 1945. október 17. Zalacsány. Zml. 2Í Uo. Nemes József panasza. 1945. november 16. Csácsbozsok. Zml. 25 11 földigénylő panasza. 1945. május 7. ZFI. 73. cs, zalaszabar. Zml. 26 Uo. Horváth Ferenc cseléd panasza. 1945. június 8. Zml.