Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
tette, akit mintegy 5 napig Pacsán fogva tartottak. Ez idő alatt új földosztást hirdettek, addig pedig a parasztok hagyták abba a munkát. A megváltást szenvedőnek, a volt birtokosnak a megyei tanács segítségével visszaadták az élő és holt felszerelés egy részét. 27 Végül az MKP Központi Vezetősége Falusi Osztálya írt át az OFT-hez a zalaszabari sérelmek miatt. 28 A régi elnök viszont 1946 decemberében is működik, amikor újabb panaszt emelnek a leszerelt katonák (ketten), mivel nem kaptak földet. Orosztonyban a parasztok panaszának alapja az igazságtalan osztás. Kiderült a panaszokból, hogy az első KFB elnöke kocsmáros volt. A bizottságban levő három jómódú gazdának az alábbi birtoka volt: 5 hold szántó 3 hold szőlő kapott 3 holdat 10 hold szántó 3 hold szőlő kapott 2 holdat 5 hold szántó 2 hold szőlő kapott 3 holdat A panaszosok így írtak ,, . . . ezek mind választmányi tagok és a földet maguk között és rokonaiknak juttatták, nekem azért nem adtak, hogy továbbra is kényszerüljek nekik bizonyos munkásuk lenni." A szegénység távol és rossz földet kapott. 20 A volt cselédek a földosztásnál a lehetőségekhez képest kevesebbet kaptak, ezért a földet nem fogadták el. Erről az elnök így írt: ,,A tíz cseléd... a részükre megszavazott ingatlanokat nem hajlandók elfogadni, pedig a bizottság részükre 100%~os előnyt vett figyelembe, sőt fenyegetésekkel halmozták el a bizottságokat." 30 Július 1-én az orosztonyi KFB panaszkodik, hogy a Barkócás pusztai cselédek a parasztoknak juttatott földet is learatták „még azzal is fenyegetőznek, hogyha ők nem kapják meg, akkor a gabonát elégetik." 31 Az elégedetlenkedő, a jogos igényüket el nem érő juttatottak végül 1945 szeptemberében lemondanak a földről „ . . . mivel a tanyán osztották ki részemre a földet, így azt igénybe nem veszem, mert a községtől távol van, és fogatom nincsen. Helyette máshol földet nem igényelek." 32 Gelsén 1945 tavaszán megalakult a földigénylő bizottság, azonban nem tudta minden téren az igényjogosultakat képviselni. A volt tulajdonosok határozott fellépése megzavarta őket. Éppen ezért került sor 1946 áprilisában új bizottság választására. Az új bizottság radikális, a cselédek és a szegényparasztok érdekét védte. A Nemzeti Bizottság ugyanakkor tiltakozott a régi bizottság leváltása ellen, sőt panaszt emelt a Megyei Tanácsnál is. Az új elnököt, Sabján Györgyöt szerették volna eltávolítani. Kifogásolták, hogy továbbszolgáló leszerelt katona volt. A Nemzeti Bizottság ugyanakkor arról nem tett említést, hogy az első földigénylő bizottságnak hat iparos és egy vendéglős tagja volt. 33 27 Varga Dezső panasza. 194«. május 26. OF—1946/48464. Zalaszabar sz. 28 Uo. MKP Vezetősége Falusi Osztályának levele az OFT-hoz. 1945. augusztus 15. 20 Péter János és 25 társa levele. 1945. július 12. ZFI. 14. cs. Orosztony. Zml. 30 Uo. Széli Kálmán elnök levele az MT-hoz. 1945. május 7. Zml. 31 Uo. KFB panasza. 19415. július 1. Zml. 32 Uo. Juttatottak lemondása a földről. 1945. szeptember 14. Zml. 33 NB levele. 1946. június 25. NFI. 6. cs. Gelse. Zml.
