Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

dig úgy is elegendő van, és az a községtől három kilométerre fekszik. Ha ők kapnák, semmi sérelem nem érné Csörnyeföldét. A kérelmet a KFB tagjain kívül még 47 ember írta alá. tehát a közvetlen érdekelteknél többen. Gyakorlatilag úgy sem képzelhető el. hogy amikor oly kevés föld áll rendelkezésre, a létesítendő falu egy-egy lakójára 3,3 kat. hold legelőt óhajtottak megtartani. A további földigénylés gyűrűzését takarta a kérelem. A Megyei Tanács az ügyben 1946 áprilisában helyszíni tárgyalást folytat, melyen Csörnyeföld KFB-a két tagja és elöljárósága, valamint Felsőszemenye hasonlóan képviseltette magát. A megbízott körjegyzőt szintén meghívták, aki nyilatkozott Alsószemenye, Felsőszemenye és Csörnyeföld állatállományáról és legelőterületéről. A vallomásból kitűnik, hogy Csörnyeföld érdekében emelt szót. Csörnyeföld tiltakozott az újabb juttatás ellen, de megengedete. hogy Aligvár puszta lakói hasonló jogokkal és kötelezettségekkel használhassák a legelőt. Ha az üggyel kapcsolatos többi írást, felosztási javaslatot, juttatást megvizsgáljuk az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. Aligvár pusztán 14 cseléd élt. Nekik kértek 114 holdas legelőt és 49 hold 1500 öl szántót, rétet. Ha ehhez hozzátesszük a kérdéses új házhely tulajdonosokat, akkor még 10 hold 800 négyszögöl föld kellett (ennyi volt egy házhely nagysága). Így az összes területkövetelés és igény 175 hold, ami 5 holdas átlagnak felelne meg. Hogy mennyire nem ezt akarták a községek, bizonyítja az, hogy egyetlen cseléd juttatása volt öt hold. Itt ténylegesen az volt a cél, hogy a cselédeket se a faluba, se a legelőre, be ne engedjék, s ha kell ezért még új falut is érdemes létesíteni.

0 1946. tavaszán újabb támadás indul a nagybirtok még átvehető részéért. Kondákor István az OFT-hez írott panaszából következőket tudjuk meg. A földreform meghirdetésekor a parasztok nem mertek földet igényelni. Okát a jegyzőben látja, akinek kapcsolatai voltak az uradalom tisztviselőivel. Azt írja, hogy ,,. . . ő annyira védte a majort, hogy az ki ne legyen osztva, mindenkic bezárással fenyegetett." A panaszt tevő azt is leírja, hogy a jegyző elleni fellépésért hamis tanúzás alapján elítélték 3 hónapra, mert .,. .. mint kommunista a papság ellen izgatott, el kell tenni láb alól. megfosztották 800 négyszögöl földtől, kizárták a földreformból."

7 Az 1945. március 22-i jegyzőkönyvben még mint a KFB tagja szerepelt. Egy későbbi keltezésű levélből tudjuk, hogy 1946. február 25-én muraszemenyei Nemzeti Bizottság sincs megelégedve a földosztással, feloszlatta KFB-t, mert nem tudta végrehajtani a jogtalan juttatások visszavételét. A feloszlatást a szokásos módon közhírré tették és új bizottságot választott a nép.

8 Az új földigénylő bizottság március 1-én alakult meg. A jogtalan juttatásokat visszavették. Ezzel kapcsolatosan az új KFB vezetősége az Országos Földbirtokrendező Tanács segítségét kérte ehhez a nehéz feladathoz." A reakciósokkal küzdő vezetőséget támogatni szíveskedjék. A . . . földigénylő bizottság megszűnésével az egész ügy a földosztás terén burzsuá-fasiszta és nem igénylő em• Uo. Kérvény az OFT-hez. 1945. november 28. Zml. 7 Uo. Kondákor István panasza. 1946. március 13. Zml. s Uo. 1946. november l-én irt levél. Zml.