Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

berek kezébe került, . . . így bizony szegényparaszt újgazdák bele kerülnek a horthysta fasiszták kezébe: Mert a mi községünk nagy része kívánja visszaadni az úri bitangoknak a földeket, mert igen erős a fasizmus." Kérik az OFT támogatását, hogy ,,.. . a rá nem érdemelt elemektől a földeket" visszavegyék. „Ezen munkában a telekkönyvezésnél támogassanak, hogy azon szegény eml --ek megnyugodjanak, kiknek juttatta a bizottság a földet."

9 1947. szeptemberében Császár János muraszemenyei cseléd fellebbezett az OFT-hez, mert mint cseléd 3 '/2 hold földet kapott és házhelyet. Három gyermeke volt. Kettő hadifogoly, akik közben hazatértek, de juttatást nem kaptak. Házhelyét elvették, odaadták egy özvegy asszonynak, akinek házát a Földművesszövetkezet igénylte. Azt állították, hogy neki 1000 négyszögöl plusz területe volt, igaz nem a házhelyeknek meghagyott részen. Ezt akarják neki adni, amit a fia is igényelt,aki fogságból tért haza.

10 A birtok rendezése nem jutott továbbra sem nyugvópontra. 1947. október 7-én a községi bíró a földhöz juttatottaknak gyűlést tartott, mert 75%-a nem volt elégedett a földosztással. Űj mérést követeltek. A régi bizottság mellett mindössze 10 ember állt ki. A többi az új felmérést akarta. Indokaik, hogy mindenkitől lecsíptek egy darabot, s így 3 hold fölösleg maradt, ezt a módosabbak kapták, az eddigi megyei vezetési vonalakat keresztezték stb. Egyetlen komoly érvet nem tudtak felsorakoztatni. Ténylegesen a gazdagabbak támadtak." Dénes István volt letenyei cseléd panasszal fordult a Tanácshoz, hogy a megígért 3 hold helyett kettőt kapott. Még legalább egy holdat kér. 3 gyermeke van, a legidősebb 13 éves. Az tény, hogy a két hold kevesebbet jövedelmezett a családnak, mint az egyéves konvenció a cselédnek. Panaszának egyik mondata különösen meglepő. „Most, amikor a juttatást a községi elöljáróság vette át. szintén kértem, hogy a nekem járó egy holdat mutassák ki."

12 1946. októberében 19 cseléd fordult panasszal a Megyei Tanácshoz. "Az 1945. év folyamán végrehajtott földreform során itt Letenyén véleményünk szerint igen nagy igazságtalanságok történtek."

I:i Felsorolják, hogy a legrosszabb helyen és több parcellában kapták meg a kevés földet. Olyanok is kaptak földet, házhelyet és szőlőt, akiknek nem élethivatása a földművelés, sőt olyanok is, akiknek annyi birtoka volt, hogy az uradalom földjén nem voltak kénytelenek dolgozni. Panaszkodtak a demokratikus hadseregből leszerelt katonák és a volt hadifoglyok is. Király János az UFOSZ elnöke, 1947 őszén írt fellebezésben arról számolt be, hogy a hadifoglyoknak fenntartott földet az elöljáróság egy része maga között osztotta fel. Felsorolja a helyettes bírót, az első, második és negyedik kerület egy-egy elöljáróját.

1

'

1 A panaszok okai sokkal mélyebbek. Letenye lakossága 1941-ben 4348 fő volt.

15 Az egy főre jutó összes föld 1,6 kat. hold, a nagybirtok levonása után már csak 0,8 kat. hold, maradt. Az állam kezébe került erdőbirtok levonása 9 Uo. 1946. március 14-i levél. Zml. 10 Uo. Császár János panasza az OFT-hoz. 1947. szeptember 13. 11 Uo. Jegyzőkönyv. 1947. október 7. Zml. Dénes István panasza. NFI. 9. cs. Letenye. Zml. 13 Uo. 19 cseléd panasza. 1946. október 17. Zml. 11 Uo. UFOSZ elnökének fellebbezése. 1947. október 20. Zml. Vj 1970. évi népszámlálás, 15. k. Zala megye adatai. 342. 1.