Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

II. FEJEZET A ZALA MEGYEI LENGYEL KATONAI ÉS POLGÁRI MENEKÜLTTÁBOROK AZ 1939–41-es ÉVEKBEN - Új lengyel polgári menekülttáborok Zala megyében 1940. nyarán és őszén

ségét ,,... de a háztulajdonosok seson (!) idény alatt (a) menekülteknek helyet biztosítani nem tudnak..."

61 írta. A legriasztóbb jelentés a nemesbüki körjegyzőtől érkezett. A jelentés szerint a „.. lengyel polgári menekültek elhelyezését Nemesbük községben önként (!) nem vállalta senki. Kényszerítés esetén el lehetne helyezni 6-8 személyt, csak a főzés ütközik nehézségekbe.. ,"

62 A keszthelyi járás északi részén és a zalaszentgróti járásban, (tekintettel az idegenforgalom hiányára) lényegesen kevesebb nehézséggel járt a polgári menekültek elhelyezése. A zalaszántói körjegyző az 1940. júl. 9-i jelentésében körvonalazta a lengyel polgári menekültek elhelyezési lehetőségeit, és tájékoztatta a keszthelyi főszolgabírót: „.. .jelentem, hogy Zalaszántó községben 50 lengyel helyezhető el oly feltétellel, hogy 2 főzőkondért kapunk (és) 500 P. előleget. így is nehézségek mutatkoznak az élelmezés körül, amit talán mégis sikerül majd megszüntetni"

63 Az elhelyezési nehézségekre hivatkozó (levéltárilag kimutatható) jegyzői jelentések mellett csak egy (!) akadt, ahol az elhelyezés lehetőségeit, előnyeit hangsúlyozták. 1940 nyarán Rezi nagyközségben „... Richter Gizella ... három egybenyíló külön bejárati üvegezett verandás szobájában 8 személy elhelyezhető. ... A tiszta és száraz épület ideális helyen fekszik. Üde levegőjénél fogva főleg gyermekes családok részére kitűnő."

64 — olvashatjuk az idegenforgalmi propagandának sem rossz jegyzői jelentésben. A lengyel menekültek elhelyezési nehézségeinek — a menekültektől való indokolatlan tartózkodásnak elsősorban anyagi természetű okai voltak. Antall József szerint „... a jegyzők jelentéseinek nincs jelentősége, ez az emberi természetből és a hivatalnokság (de más munkaerők) természetrajzából következik: a háborús előkészületek, egyéb közigazgatási stb. feladatok miatt megterhelt községi jegyzők féltek az újabb feladatoktól, terhektől, amikor az „első segítségnyújtás" lelkesedése elmúlóban volt. Amikor viszont ... a jegyzői kar külön tiszteletdíjat kapott pótlék formájában a menekültekkel való közigazgatási teendőkért, mindjárt „megváltozott" a véleményük. .. a pótlék sok mindent megoldott.. ."

65 A rendelkezésre álló levéltári forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy a lengyel menekültek — szabad munkaerejük mellett •— piaci vásárlóközönséget is jelentettek az egyes helységek őstermelői számára. Több helység közigazgatási vezetője elismerően nyilatkozott a lengyelekről, ellátásukat készségesen vállalta. A kiskunlacházai főjegyző szerint a helybeli „... termelő gazdáknak eminens érdeke, (!) hogy a lengyel tábor továbbra is... (a községben) maradhasson, mivel a község anyagilag ottlétükkel csakjól járt."

66 Eger polgármestere hasonló okokból kérte a lengyelek egri tartózkodásának meghosszabbítását. A keszthelyi járás jegyzőségeinek jelentéseivel érdemes összehasonlítani Kálnoky — egri — polgármester levelét: „Magas pótadóval küzdő, évek óta elemi csapásoktól sújtott városom Eger megyei város területén a jelenlegi mintegy 150 főből álló lengyel tiszti tábor meghagyását engedélyezni szíveskedjék, továbbá ahhoz is hozzájárulni, hogy a lakosság anyagi támogatása céljából Egerben polgári 61 ZML. 1 — 1963/1940. A hévízszentandrási körjegyzőség jegyzőjének jelentése a főszolgabírónak. 1940. júl. 4. 62 ZML 1-1198/1940 1940. júl. 4. 63 ZML. 1-4263 (1035 - men - 1940.). 64 ZML 1—4263/1940 (1007—1940). Rezi nagyközség jegyzőjének jelentése a főszolgabírónak. 1940. júl. 3. 65 Dr. Antall József (a B. M. IX. osztálya egykori vezetőjének) ny. miniszternek a levele Dr. Lagzi Istvánhoz. 1974. jan. 20. Vö.: OL. B. M. K150-IX-15-1939-1940-4024. Lengyel 1940. 707. számozatlan iratok. 66 HL. H. M. 1941-21-21-4390-46048